Az Így írnánk mi a Facebookon

Így írnánk mi

A szerzők az atlatszo.hu jogi munkacsoportját is erősítő alkotmányjogászok.

Atlatszo.hu

FacebookTwitterRSSVimeoTumblr
elofizetok.png

Az Így írnánk mi a facebookon

Hirdetés

Mr.Sale

Támogasd Te is az atlatszo.hu-t

NAV_polo.jpg

Címkék

ab indítvány (3) adatvédelem (3) adatvédelmi biztos (2) adminisztratív terhek (4) adó (2) adósságkorlát (1) adózás (4) adóztatás (1) alapjogok (3) alaptörvény (7) alaptörvény átmeneti (1) alkotmány (31) alkotmánybíróság (42) alkotmányellenes (10) alkotmányjogi panasz (3) alkotmánykritika (15) alkotmányossági vétó (1) alkotmányozás (8) államigazgatás (1) állami magánjogi szerződések (1) állami számvevőszék (1) államszervezet (1) angolok (1) átnevezés (1) átruházás (1) balogh józsef (1) bejelentés (1) bér (1) bírói korhatár (1) bíróságok (2) bírság (2) bírságolás (1) budai gyula (1) büntetőjog (8) bürokrácia (3) címlapvadász (1) civil (1) coase tétel (1) család (1) csehország (1) demokratikus legitimáció (2) devizahitelek (2) diszkrimináció (2) döntés-előkészítés (3) döntés előkészítés (5) egészségügyi (1) egyenlő bánásmód hatóság (1) egyeztetés (2) egyház (3) emberi jogok (1) engedély (1) etika (1) eu (1) európai bíróság (1) fejlesztési ügyek (1) felhatalmazás (1) felkészülési idő (3) felsőoktatás (3) felvételkészítés (1) fogyasztóvédelem (2) földtörvény (1) főváros (1) frakciók (1) garancia (1) gazdaság (1) gazdasági versenyhivatal (1) gazdaság és jog (1) gomba (1) gombász (1) hajléktalan (1) hajléktalanok (1) hálapénz (1) hallgatói ösztöndíjszerződés (1) hasznos (1) hatáskör (1) hatásvizsgálat (5) hatóság (3) hatósági eljárás (1) házszabály (2) házszabálytól eltérés (2) honvédelem (1) hungarikum (1) igazság (1) igazságszolgáltatás (4) információszabadság (1) intézményfenntartás (1) ismeretterjesztés (2) játékelmélet (1) javadalmazás (1) javaslatok (1) jelölés (1) jelöltállítás (1) jogalkotás (15) jogalkotási düh (7) jogállam (5) jogászok (1) jogbiztonság (2) jogrendszer (2) jogszabályok (2) jogszabályszerkesztés (1) jog és gazdaságtan (1) jó kormányzás (3) jó példa (1) kamara (2) kampány (1) képviselők (1) kereskedelem (1) kétharmad (1) kétmillió (1) kiemelt ügyek (1) kodifikáció (1) kolontár (2) költségvetési tanács (1) konzultáció (2) kormány (7) kormánybiztos (1) kormányváltás (1) korrupció (2) kósa lajos (1) középiskolások (1) közérdekű adatok (1) közgazdaságtan (1) közgyűjtemények (1) közigazgatás (26) közigazgatási egyeztetés (1) közlekedés (4) közmédia (1) közmunka (1) közoktatás (1) közpénzügyek (10) közpolitika (10) központi (1) közszolgálat (3) köztársasági elnök (2) közterület (1) köztisztviselők (3) közvélemény (2) kresz (2) külképviseleti szavazás (1) különadó (10) különvélemény (1) Kúria (1) lázár jános (13) legfelsőbb bíróság (1) legfőbb ügyész (1) levélben szavazás (1) lex mal (1) magyarközlöny (1) matolcsy (1) média (4) médiahatóság (1) médiatörvény (3) mentelmi jog (1) mezőgazdaság (1) mnb (1) mobiltelefon (1) módosítás (1) módosító indítvány (3) mozgássérült (1) munka (2) művészet (1) nav (1) negyvenmillió (1) nemzetbiztonság (1) nemzeti együttműködés programja (1) nemzeti konzultáció (1) nemzetközi példák (1) nemzetközi szerződés (1) népszavazás (5) NFÜ (1) nmhh (1) nyelvtanárok (1) nyilvánosság (4) nyugdíj (6) oktatás (1) ombudsman (1) OMG (1) önkormányzat (2) önkormányzatok (3) orbán viktor (1) országgyűlés (8) országgyűlési biztos (2) összeférhetetlenség (1) ösztönzők (1) paks (2) parkolás (1) parlamentarizmus (1) párttámogatás (1) pénzmosás (1) pénzügyi szervezetek állami felügyelete (2) polgári jog (1) politikai nyilatkozat (1) politikai vétó (1) preambulum (1) pszáf (1) reakció (1) regisztáció (1) rendelet (1) rendészet (1) rezesova (1) rezsicsökkentés (1) rezsicsökkentés adminisztratív terhek (1) rogán antal (5) rokkantigazolvány (1) sajtó (2) sajtószabadság (2) sarkalatos törvények (1) Seuso-kincsek (1) strasbourg (2) stratégia (1) szabálysértés (2) szarvasgomba (1) szavazás (5) személy illetmény (1) szerződési szabadság (1) szlovákia (1) szociális ügyek (1) tájékoztatás (1) társadalmi egyeztetés (1) térkép (1) titok (1) tömegindítvány (3) törvényalkotás (13) törvényjavaslat (14) törvénytervezet (2) tulajdonjog (1) tv2 (1) ügyészség (1) ügyrend (1) újraalkotott (1) újraalkotott alkotmány (18) újra alkotott (1) új alkotmány (29) üzleti környezet (2) vagyonőr (1) választás (2) választási eljárás (4) választási rendszer (6) választások (1) választói regisztráció (2) választójog (5) valóvilág (1) véleménynyilvánítás (1) verseny (2) vidékfejlesztési minisztérium (1) west balkan (1) zárómódosító (6) zavar (6) Címkefelhő

Moderálási alapelvek

Töröljük azt a kommentet, ami bármilyen módon jogsértő,
gyűlölködő,
indokolatlanul személyeskedő,
spamet, reklámot, propagandát tartalmaz, vagy
sem a cikkhez, sem annak témájához nem kapcsolódik.

Egy minden eddiginél nyilvánosabb és hatékonyabb jogalkotás elé

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium múlt kedden, most szerdai határidővel közzétette a minden eddiginél nyilvánosabb és hatékonyabbnak ígért jogalkotás alapköveit jelentő törvények tervezeteit. Ez a blogbejegyzés a hatékonyság és a nyilvánosság szempontjából értékeli a tervezeteket.

 

A jogalkotási törvényt felváltani kívánó két tervezet közös abban, hogy érdemben nem hoz újdonságot a jogalkotás tartalmi megalapozására. A jogalkotásról szóló tervezet lényegében átveszi a hatályos törvény huszonöt éves deklarációját az előzetes és utólagos hatásvizsgálatok kötelező elvégzésére vonatkozóan. Semmi sem utal a Nemzeti Együttműködés Programja címet viselő kormányprogramban szereplő célok végrehajtására vagy legalább annak előkészítésére, holott annak 21. oldala - a gazdaság talpraállításához szükséges intézkedések között - intézményi garanciákat ígér a jogszabályok egyszerűségének megőrzésére: konkrét vállalás az előzetes hatásvizsgálatok általánossá tétele, a “vállalkozókat érintő” jogszabályok esetében az ad hoc módosítások kizárása, illetve a jogszabályok módosításaihoz való alkalmazkodás türelmi idejének általánossá tétele.

A nemzeti ügyek kormánya az adminisztráció csökkentése mellett kialakítja a szabályozás újbóli túlburjánzását megakadályozó intézményi garanciákat is. A jogalkotás átláthatóságának, előkészítettségének növelésével és az előzetes hatásvizsgálatok általánossá tételével javítja a gazdasági szabályozás minőségét, felszámolja a szabályok gyakori módosításának gyakorlatát. A vállalkozásokat érintő előírások módosításának feltételeit megszigorítja: egy előírás megváltoztatását a több évre előre megtervezett felülvizsgálatot megelőzően csak kivételes esetben teszi lehetővé. Megerősíti a vállalkozók képviselőinek szerepét a szabályozás kialakításában, erős jogosítványokat biztosítva nekik a jogalkotás folyamatában. Általánossá teszi a jogszabályok módosításaihoz való alkalmazkodás türelmi idejét.

A tervezet a kellő mértékben konkrét a hatásvizsgálat tematikáját illetően, azonban sem eljárási, sem intézményi garanciákat nem tartalmaz. Ilyen garanciák a Kormány ügyrendjében sincsenek, ezért kérdéses, hogy az igazságügyért felelős miniszter számára adott felhatalmazás a hatásvizsgálat részletes szabályainak meghatározására ténylegesen milyen eredménnyel járhat. A felhatalmazásból úgy tűnik, hogy a rendelet jogalkotás-eljárási kérdéseket nem rendezhet, tartalmi szabályokra - a hatásvizsgálat módszertanának újrateremtésére - ugyanakkor nincs szükség, legfeljebb hangsúlyokat és prioritásokat lehet megjeleníteni a rendeletben. A javaslat sajnos nem érinti a hatásvizsgálat két legfontosabb problémakörét: az előkészítésért felelősek hatásvizsgálati dilettantizmusát és azt, hogy a jogalkotási eljárás szereplői a gyors döntéshozatalban, és nem az évek múltán mérhető eredményekben érdekeltek. Pedig e két probléma vezet oda, hogy ma arcpirulás nélkül hatásvizsgálatnak lehet nevezni egyetlen, a jogszabálytervezet szakértői véglegezése után sebtiben megfogalmazott, tárgykörtől függetlenül azonos panelekből építkező, a kitűzött kormányzati célok rögzítésén túl nem lépő bekezdést.

A jogszabályok tartalmi megalapozásának hiánya helyett sokszor csak az ennek tüneteként megjelenő probléma, a jogszabályok gyakori módosítása ellen fogalmazódott meg célkitűzés. IIyet tartalmaz a Nemzeti Együttműködés Programja is. A tervezet azonban semmilyen eszközt nem rendel a cél mellé, eltérve mind a Medgyessy-kormány által benyújtott jogalkotásitörvény-javaslattól (amely szűk formális keretek között engedte volna meg a gyakori módosítást), mind a Bajnai-kormány javaslatától (amely a jogszabályok hatálybalépésének szabályozásával lépett volna a kívánt irányba, így különösen évi két alkalomra redukálva az adótörvények módosítását).

Az elvi céltűzés és a kodifikált normaszöveg közötti ellentmondás kézenfekvő indoka lenne, hogy az előkészítő szerint az általunk hiányolt garanciák nem valók a jogalkotási törvénybe. Persze ebből az is következik, hogy a végrehajtás eszköze más, szükségszerűen gyengébb norma lesz: egy új és korszerű jogalkotási törvény követelményeinek megsértése nagyobb eséllyel vezet arra, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisíti a kiadott jogszabályt, ami az egyetlen valódi szankció a rendszerben. Mégis ezt, a jogalkotási törvény szerepének szűk, elsősorban dogmatikai kérdésekre korlátozott meghatározását látszana alátámasztani a tervezet egésze, ha az nem tartalmazna például az alkotmányossági követelményeket messze meghaladó, éppen törvényhozási kényszert teremtő korlátokat a végrehajtási jogszabályok tartalmára. Mi indokolhatja például azt a rendelkezést, amelyből következően ha van pálinkatörvény, akkor a pálinkaminősítésre vonatkozó minden szabály csak törvényi szintű lehet, ha emellett a túlszabályozás és a túl gyakori szabályozás érdemi korlátai nem jelennek meg a tervezetben?

A jogszabály-előkészítés tartalmi megalapozását a társadalmi véleményezésről szóló önálló tervezet sem tűzi ki célul. Nem növeli a jogalkotás nyilvánosságát sem érdemben, hiszen lényegében ugyanazokat a kivételeket fogalmazza meg, mint az öt éve hatályban lévő törvény az elektronikus információszabadságról. Ugyanakkor új elemként jelenik meg a jelentős véleményezési potenciállal bíró társadalmi szervezetek kitüntetett szerepe. Ez a megoldás ugyan fontos előnyökkel járhat (a mértékadó vélemények hangsúlyosabb megjelenése és egymással ütköztetése), a tervezet téves kiindulópontja, amely szerint a stratégia partnerek részvétele a jogalkotási eljárásban jelenti a valódi átláthatóságot, és ezen vélemények becsatornázása eredményezi a jogszabálytervezetek megalapozottságát, súlyos kockázatokat rejt magában. Az érintettek és érdekeltek bevonása a jogalkotási eljárásba ugyanis nemcsak, hogy nem helyettesítheti az alapos előkészítést, a kormányzati szakértelmet és a hatások előzetes felmérését, de éppen azért is szükségessé teszi ezeket, mert a magától értetődően saját részérdeküket, és nem a társadalom egészének érdekeit képviselőket hozza helyzetbe. Ha a társadalmi vita során az érdekek képviseletére mindig sokkal kevésbé képes többséget nem képviselik kellő hatékonysággal, az össztársadalmi szinten rendkívül káros.

A Programban kitűzött célok tehát máshol, mint a jogalkotási törvényben hatékonyan nem megvalósíthatóak, és nem ígérnek rövid távon olyan látványos eredményt sem, ami majd később, a választási ciklus végén indokolná a szabályozási tér radikális szűkítését. A javaslatból való elmaradásuk ezért arra utal, hogy érdemi előrelépés nem várható, azaz a második Orbán-kormány jogalkotása nem, de legábbis biztosan nem 2011-től fog megfelelni a Program idézett elvárásainak.