Az Így írnánk mi a Facebookon

Így írnánk mi

A szerzők az atlatszo.hu jogi munkacsoportját is erősítő alkotmányjogászok.

Atlatszo.hu

FacebookTwitterRSSVimeoTumblr
elofizetok.png

Az Így írnánk mi a facebookon

Hirdetés

Mr.Sale

Támogasd Te is az atlatszo.hu-t

NAV_polo.jpg

Címkék

ab indítvány (3) adatvédelem (3) adatvédelmi biztos (2) adminisztratív terhek (4) adó (2) adósságkorlát (1) adózás (4) adóztatás (1) alapjogok (3) alaptörvény (7) alaptörvény átmeneti (1) alkotmány (31) alkotmánybíróság (42) alkotmányellenes (10) alkotmányjogi panasz (3) alkotmánykritika (15) alkotmányossági vétó (1) alkotmányozás (8) államigazgatás (1) állami magánjogi szerződések (1) állami számvevőszék (1) államszervezet (1) angolok (1) átnevezés (1) átruházás (1) balogh józsef (1) bejelentés (1) bér (1) bírói korhatár (1) bíróságok (2) bírság (2) bírságolás (1) budai gyula (1) büntetőjog (8) bürokrácia (3) címlapvadász (1) civil (1) coase tétel (1) család (1) csehország (1) demokratikus legitimáció (2) devizahitelek (2) diszkrimináció (2) döntés-előkészítés (3) döntés előkészítés (5) egészségügyi (1) egyenlő bánásmód hatóság (1) egyeztetés (2) egyház (3) emberi jogok (1) engedély (1) etika (1) eu (1) európai bíróság (1) fejlesztési ügyek (1) felhatalmazás (1) felkészülési idő (3) felsőoktatás (3) felvételkészítés (1) fogyasztóvédelem (2) földtörvény (1) főváros (1) frakciók (1) garancia (1) gazdaság (1) gazdasági versenyhivatal (1) gazdaság és jog (1) gomba (1) gombász (1) hajléktalan (1) hajléktalanok (1) hálapénz (1) hallgatói ösztöndíjszerződés (1) hasznos (1) hatáskör (1) hatásvizsgálat (5) hatóság (3) hatósági eljárás (1) házszabály (2) házszabálytól eltérés (2) honvédelem (1) hungarikum (1) igazság (1) igazságszolgáltatás (4) információszabadság (1) intézményfenntartás (1) ismeretterjesztés (2) játékelmélet (1) javadalmazás (1) javaslatok (1) jelölés (1) jelöltállítás (1) jogalkotás (15) jogalkotási düh (7) jogállam (5) jogászok (1) jogbiztonság (2) jogrendszer (2) jogszabályok (2) jogszabályszerkesztés (1) jog és gazdaságtan (1) jó kormányzás (3) jó példa (1) kamara (2) kampány (1) képviselők (1) kereskedelem (1) kétharmad (1) kétmillió (1) kiemelt ügyek (1) kodifikáció (1) kolontár (2) költségvetési tanács (1) konzultáció (2) kormány (7) kormánybiztos (1) kormányváltás (1) korrupció (2) kósa lajos (1) középiskolások (1) közérdekű adatok (1) közgazdaságtan (1) közgyűjtemények (1) közigazgatás (26) közigazgatási egyeztetés (1) közlekedés (4) közmédia (1) közmunka (1) közoktatás (1) közpénzügyek (10) közpolitika (10) központi (1) közszolgálat (3) köztársasági elnök (2) közterület (1) köztisztviselők (3) közvélemény (2) kresz (2) külképviseleti szavazás (1) különadó (10) különvélemény (1) Kúria (1) lázár jános (13) legfelsőbb bíróság (1) legfőbb ügyész (1) levélben szavazás (1) lex mal (1) magyarközlöny (1) matolcsy (1) média (4) médiahatóság (1) médiatörvény (3) mentelmi jog (1) mezőgazdaság (1) mnb (1) mobiltelefon (1) módosítás (1) módosító indítvány (3) mozgássérült (1) munka (2) művészet (1) nav (1) negyvenmillió (1) nemzetbiztonság (1) nemzeti együttműködés programja (1) nemzeti konzultáció (1) nemzetközi példák (1) nemzetközi szerződés (1) népszavazás (5) NFÜ (1) nmhh (1) nyelvtanárok (1) nyilvánosság (4) nyugdíj (6) oktatás (1) ombudsman (1) OMG (1) önkormányzat (2) önkormányzatok (3) orbán viktor (1) országgyűlés (8) országgyűlési biztos (2) összeférhetetlenség (1) ösztönzők (1) paks (2) parkolás (1) parlamentarizmus (1) párttámogatás (1) pénzmosás (1) pénzügyi szervezetek állami felügyelete (2) polgári jog (1) politikai nyilatkozat (1) politikai vétó (1) preambulum (1) pszáf (1) reakció (1) regisztáció (1) rendelet (1) rendészet (1) rezesova (1) rezsicsökkentés (1) rezsicsökkentés adminisztratív terhek (1) rogán antal (5) rokkantigazolvány (1) sajtó (2) sajtószabadság (2) sarkalatos törvények (1) Seuso-kincsek (1) strasbourg (2) stratégia (1) szabálysértés (2) szarvasgomba (1) szavazás (5) személy illetmény (1) szerződési szabadság (1) szlovákia (1) szociális ügyek (1) tájékoztatás (1) társadalmi egyeztetés (1) térkép (1) titok (1) tömegindítvány (3) törvényalkotás (13) törvényjavaslat (14) törvénytervezet (2) tulajdonjog (1) tv2 (1) ügyészség (1) ügyrend (1) újraalkotott (1) újraalkotott alkotmány (18) újra alkotott (1) új alkotmány (29) üzleti környezet (2) vagyonőr (1) választás (2) választási eljárás (4) választási rendszer (6) választások (1) választói regisztráció (2) választójog (5) valóvilág (1) véleménynyilvánítás (1) verseny (2) vidékfejlesztési minisztérium (1) west balkan (1) zárómódosító (6) zavar (6) Címkefelhő

Moderálási alapelvek

Töröljük azt a kommentet, ami bármilyen módon jogsértő,
gyűlölködő,
indokolatlanul személyeskedő,
spamet, reklámot, propagandát tartalmaz, vagy
sem a cikkhez, sem annak témájához nem kapcsolódik.

Magyar módi

Vajon tényleg lemásolta-e a közmunka magyar modelljét David Cameron kormánya a most elindított Help to Work programmal? Annyit segítünk, hogy a Magyar Nemzet szerint igen.

David-Cameron-at-the-EU-s-007[1].jpg

A közmédiában megjelent hülyeségek még csak-csak előkerülnek néha ezen a blogon, de amúgy a közéleti sajtóval eddig csak annyit foglalkoztunk, hogy írtunk egy jogi kisszótárt újságíróknak a törvényhozás-törvénykezés szintű bakik elkerülésére. Az mno-n ma megjelent, "A magyar módit másolják David Cameronék" című cikk azonban olyan keserű esszenciáját adja annak, hogy miért nincs ma komoly közügyekről értelmes vita Magyarországon, hogy annak ellenére utánanéztünk valamelyest a ténybeli háttérnek, hogy van azért, ami jobban érdekel minket, mint a brit szociális reform.

A cikk sajnos nem brit forrást használ, hanem - a portál közönsége számára nyilván nem teljesen ismeretlen - Cameron hitelességét fokozni kívánó keretes cikkek mellett teljes egészében egy inforádiós cikk átvétele. (Külön zavarba ejtő, hogy az egyik keretesben a közműszolgáltatók extraprofitját szúrós szemmel néző torykat ígérő link alatti mno-cikkben sajnos Cameron nem az extraprofitot, hanem a közműdíjakat befagyasztani akaró Labourt nézi szúrós szemmel, úgyhogy az is lehet, hogy az mno abból indul ki, hogy mindegy is, mi van a linkek alatt.) Az Inforádió viszont nem hivatkozik külső forrásra, igaz, náluk aláírja a cikket Sárközi Mátyás Londonból. 

A cikkek közös tartalma az mno-t a magyar szabályozásra emlékeztető intézkedésről a következő: a hat hónapnál hosszabb ideje munkanélküli segélyben részesülő britektől mostantól fogva napi jelentéstételt követelnek arról, hogy kerestek-e munkát, és ha igen, miért nem találtak. Ha valóban nincs munkalehetőség, vagy a segélyezett nem tett meg mindent a munkahely-szerzésért, akkor ezentúl legfeljebb félévnyi közmunkára kötelezik, amelyet heti harminc órában kell végezni. Ezután heti négy órában támogatott, aktív munkahelykeresés következik. Aki pedig nem teljesíti az új támogatási rendszer feltételeit, attól első alkalommal három hétre, második alkalommal 3 hónapra megvonható a munkanélküli segély. A két cikk között annyi az eltérés, hogy az mno úgy érti - mint majd látjuk, tévesen - egyetlen forrását, Sárközi Mátyást, hogy a hat havi határidő a közmunkára is vonatkozik, úgyhogy ki is hozza a leadbe, hogy "[v]ége az ingyen munkanélküli segélynek Nagy-Britanniában. Hétfőtől közmunkára kötelezhető, aki fél évig nem talált munkát."

Ugye így már tényleg teljesen olyan, mintha David Cameron Orbán Viktor díszvacsorán elejtett megjegyzései és a budapesti követség összefoglalói alapján kormányozna? Különösen nagy kár, hogy a két kiemelt megállapítás egyike sem igaz. 

Addig rendben van, hogy a politikai termék mindkét esetben ugyanaz (segély helyett munkát, teljes foglalkoztatás, aki tud, az dolgozzon), de ha már külföldi példát hozunk egy belpolitikai vitába, akkor sajnos muszáj megnézni magukat az intézkedéseket is. Azok viszont jelen esetben sajnos nem összevethetőek. A teljes brit szociális ellátási reformról itt, ehhez kapcsolódóan a most hatályba lépett szigorításokról itt szerezhetett volna legkönnyebben további információkat a szerző. A magyar közfoglalkoztatási szabályozás és a Cameron-kormány Help to Work programja között mi a területtel kapcsolatos különösebb szakértelem nélkül is az alábbi apró különbségeket fedeztük fel:

1. Náluk a deklarált cél a munkaképes tartós munkanélküliek rávétele arra, hogy a brit gazdaságban amúgy a toryk szerint ma nyitva álló 600 ezer álláshely valamelyikén elhelyezkedjenek. (Más kérdés, hogy még így is azon röhög például a Huffington Post, hogy Cameron tényleg azt mondja, hogy az segíteni fogja az álláskeresést, ha a munkanélkülieknek naponta be kell menniük a munkaügyi központba.) Nálunk a magánmunkáltatók fel se merültek az indokolásban, a kommunikált cél csak annyi, hogy senki ne kapjon pénzt az államtól, aki tud dolgozni.

A célok különbözősége az eszközökben is látszik: a heti 30 óra és a párhuzamosan futó munkahely-keresési programok alapján a briteknél a szándék tényleg az, hogy ne ragadjanak bele emberek a közmunkába, hanem tudjanak mellette munkát keresni. Nálunk viszont a legkomolyabb, objektíven mérhető sajátosságokra vonatkozó kritika a rendszer ellen éppen az, hogy az nem segíti, hanem hátráltatja a munkakeresést. (Többek közt azért, mert az állami támogatás és a minimálbér alatti bérköltségek miatt olcsóbb így a képzetlen munkaerő, úgyhogy az önkormányzatok, az állam és a közmunkás alkalmazására szintén jogosult magáncégek a képesítést nem igénylő munkát hülyék lennének munkaviszonyban kínálni addig, amíg van közmunka.)

2. A brit intézkedések messze nem minden inaktív ellátástípust, hanem csak a klasszikus munkanélküli segélyt, a JSA-t érintik (Ezt egyébként  éppen vonják össze öt másik segélytípussal, de ez az összevonás a briteknél nem három hónapig tart, hanem mostantól még négy évig.) Nálunk ugye a közmunkások már régen nem álláskeresési támogatásra, hanem végső szociális ellátásként segélyre (aktív korúak ellátása) jogosultak, így tőlük ezt veszik el, hogyha nem mennek el közmunkára.

3. A briteknél az mno szerint fél év, a nyilván kevésbé tájékozott BBC szerint két év után lesz kötelező a közmunkavégzés (az se véletlen, hogy ott "voluntary work" lesz a neve, ami hát nem a kötelezettségi oldalát hangsúlyozza), nálunk ezzel szemben mindenki közfoglalkoztatásba kerül, aki az első három hónap után bármit akar még az államtól. Ebből fakadhat az a különbség is, hogy náluk 200 ezer embert érint majd a közmunka, ez nagyságrendileg annyi, mint nálunk, csak egy kicsit nagyobb országban. 

4. Nem találtuk sehol nyomát annak, hogy a brit munkanélkülieket a minimálbér alatti ellátásért akarná bárki közfoglalkoztatni. 

A briteknél amúgy volt a bevezetés előtt pilot projekt is, pedig hát igazán alapozhattak volna a magyar tapasztalatokra. Kár, hogy ha megkérdezték volna, hogy sikeres volt-e az intézkedés abban, hogy a tartós munkanélküliek visszailleszkedjenek a munkaerőpiacra, akkor arra csak azt tudtuk volna válaszolni, hogy nem tudjuk, nem mérünk ilyesmit.