Hiába sokasodtak és erősödtek meg az állami erőszakszervezetek, mégis magáncéget bérelt fel az állam Kishantos beszántásának biztosítására. Számítsunk-e arra, hogy legközelebb ellenünk sem rendőrök, hanem az állam nevében eljáró őrző-védők intézkednek?

A hazai jogrendnek sajnálatos jellegzetessége, hogy az ingatlanokkal kapcsolatos jogvitákban a felek elég gyakran nyúlnak a jogi eszközök  helyett - a jó esetben legalább jogos - önhatalom valamilyen formájához. Ennek lesz aztán a vége az, hogy a kocsmát bérlő és azt bérbeadó cég kigyúrt zsoldosai egymással farkasszemet nézve méregetik egymást, lakatot vernek le vagy ajtót hegesztenek, illetve kölcsönösen rendőrt hívnak egymásra, hogy azért az adófizetőknek is legyen költsége az ügyben.

Nehéz vitatni, hogy ez nem jó: az állam többek közt abban jelent többet a létrejöttét megelőző emberi együttélési formáknál, hogy övé az erőszakmonopólium, azaz biztosítani tudja: a polgárok közti viták nem annak alapján dőljenek el, hogy ki az erősebb. Ennek megfelelően a jegyzői birtokvédelem, illetve a birtoklással kapcsolatos polgári perekben a bíróság ideiglenes intézkedése útján az állam hatékony alternatívát igyekszik kínálni a fizikai erőszak és az azzal való fenyegetés helyett: az arra jogosult szerv dönt a vitás kérdésben, és a komoly érdeksérelemmel fenyegető helyzetek gyors kezelését egy - végső soron rendőrségi biztosítás mellett végre is hajtható - közbenső döntés biztosítja már azelőtt, hogy a jogvita érdemében döntene az igazságszolgáltatás.

Ezt az üzenetet, a jogrend egyik fontos támasztékát teszi teljesen hiteltelenné, hogyha az állam maga is őrző-védőket bérel, hogyha meggyűlik a baja valakivel, mert az szerinte is jobb megoldás. Márpedig, mint ez most egyértelműen kiderült, két hete Kishantoson pontosan ez történt. Az egymásnak is ellentmondó sajtóértesülések a biogazdaság vetésének kitárcsázásakor greenpeace-es információk alapján előbb arról számoltak be, hogy a földterület új bérlői küldték a területen intézkedő őrzővédőket, majd arról, hogy ezt a hírbe hozott bérlő tagadja. Az, hogy az állam lett volna a megbízó, az látszott cáfolni, hogy Bitay államtitkár - miközben közigazgatás-történetet írva jogi álláspontját a Fidesz és a biogazdaság vezetőjét egyéni jelöltként indító Élőlánc választási eredményének összevetésével támasztotta alá - azt nyilatkozta, hogy a Nemzeti Földalapkezelőnek nincs köze ahhoz, hogy a bérlők birtokba vették a területet és megkezdték a szántást.

Ezt a kérdést tisztázta aztán Bitay tegnap azzal, hogy - amellett, hogy bejelentette, hogy az NFA kártérítést követel a terület át nem adása miatt a biogazdaságtól, amire köteles is, hogyha fenntartja, hogy jogszerű volt a földpályázat  - azt is mondta, hogy "az államnak egy biztonsági céget is meg kellett bíznia, hogy az új bérlők jogos igényét biztosítsa".

Ezt mi úgy pontosítanánk, hogy nem, az államnak - függetlenül attól, hogy szerinte jogszerű volt a földpályázat és jogellenes a Kishantos Kft. eljárása - nem kellett volna biztonsági céget megbíznia, hanem meg kellett volna várnia, hogy az egyébként már megkezdett bírósági eljárásban a bíró dönt az ideiglenes intézkedés iránti kérelemről. Nem azzal van a baj persze, hogy az NFA az általuk kezelt ingatlanok őrzésére szerződik vagyonvédelmi céggel (azzal akkor van baj, ha a rendőrség vagy a honvédség teszi), hanem azzal, ha azt jogviták eldöntésére, a más által birtokolt föld megszerzésére használja. 

Abban az országban ugyanis, ahol az elmúlt években létrejött a Terrorelhárítási Központ és az Országgyűlési Őrség, abban az országban, ahol a hajléktalanproblémát is a rendőrök oldják meg, sőt, az államtitkárokat megsértő kommentelőket és az iskolából lógó diákokat is ők kergetik, és persze a nagyobb focimeccseket is ingyen biztosítják, már csak a józan ész alapján is elvárható lenne, hogy ne a B5 Global Monitoring Kft. zavarja ki a nem kívánt bérlőt az állami földről. Az alkotmányosságról, a bíróságok tekintélyéről és a jogrendszerbe vetett hitről meg most inkább nem is írunk semmit.

(A kép forrása a www.bordiszmuvek.hu)