Az Így írnánk mi a Facebookon

Így írnánk mi

A szerzők az atlatszo.hu jogi munkacsoportját is erősítő alkotmányjogászok.

Atlatszo.hu

FacebookTwitterRSSVimeoTumblr
elofizetok.png

Az Így írnánk mi a facebookon

Hirdetés

Mr.Sale

Támogasd Te is az atlatszo.hu-t

NAV_polo.jpg

Címkék

ab indítvány (3) adatvédelem (3) adatvédelmi biztos (2) adminisztratív terhek (4) adó (2) adósságkorlát (1) adózás (4) adóztatás (1) alapjogok (3) alaptörvény (7) alaptörvény átmeneti (1) alkotmány (31) alkotmánybíróság (42) alkotmányellenes (10) alkotmányjogi panasz (3) alkotmánykritika (15) alkotmányossági vétó (1) alkotmányozás (8) államigazgatás (1) állami magánjogi szerződések (1) állami számvevőszék (1) államszervezet (1) angolok (1) átnevezés (1) átruházás (1) balogh józsef (1) bejelentés (1) bér (1) bírói korhatár (1) bíróságok (2) bírság (2) bírságolás (1) budai gyula (1) büntetőjog (8) bürokrácia (3) címlapvadász (1) civil (1) coase tétel (1) család (1) csehország (1) demokratikus legitimáció (2) devizahitelek (2) diszkrimináció (2) döntés-előkészítés (3) döntés előkészítés (5) egészségügyi (1) egyenlő bánásmód hatóság (1) egyeztetés (2) egyház (3) emberi jogok (1) engedély (1) etika (1) eu (1) európai bíróság (1) fejlesztési ügyek (1) felhatalmazás (1) felkészülési idő (3) felsőoktatás (3) felvételkészítés (1) fogyasztóvédelem (2) földtörvény (1) főváros (1) frakciók (1) garancia (1) gazdaság (1) gazdasági versenyhivatal (1) gazdaság és jog (1) gomba (1) gombász (1) hajléktalan (1) hajléktalanok (1) hálapénz (1) hallgatói ösztöndíjszerződés (1) hasznos (1) hatáskör (1) hatásvizsgálat (5) hatóság (3) hatósági eljárás (1) házszabály (2) házszabálytól eltérés (2) honvédelem (1) hungarikum (1) igazság (1) igazságszolgáltatás (4) információszabadság (1) intézményfenntartás (1) ismeretterjesztés (2) játékelmélet (1) javadalmazás (1) javaslatok (1) jelölés (1) jelöltállítás (1) jogalkotás (15) jogalkotási düh (7) jogállam (5) jogászok (1) jogbiztonság (2) jogrendszer (2) jogszabályok (2) jogszabályszerkesztés (1) jog és gazdaságtan (1) jó kormányzás (3) jó példa (1) kamara (2) kampány (1) képviselők (1) kereskedelem (1) kétharmad (1) kétmillió (1) kiemelt ügyek (1) kodifikáció (1) kolontár (2) költségvetési tanács (1) konzultáció (2) kormány (7) kormánybiztos (1) kormányváltás (1) korrupció (2) kósa lajos (1) középiskolások (1) közérdekű adatok (1) közgazdaságtan (1) közgyűjtemények (1) közigazgatás (26) közigazgatási egyeztetés (1) közlekedés (4) közmédia (1) közmunka (1) közoktatás (1) közpénzügyek (10) közpolitika (10) központi (1) közszolgálat (3) köztársasági elnök (2) közterület (1) köztisztviselők (3) közvélemény (2) kresz (2) külképviseleti szavazás (1) különadó (10) különvélemény (1) Kúria (1) lázár jános (13) legfelsőbb bíróság (1) legfőbb ügyész (1) levélben szavazás (1) lex mal (1) magyarközlöny (1) matolcsy (1) média (4) médiahatóság (1) médiatörvény (3) mentelmi jog (1) mezőgazdaság (1) mnb (1) mobiltelefon (1) módosítás (1) módosító indítvány (3) mozgássérült (1) munka (2) művészet (1) nav (1) negyvenmillió (1) nemzetbiztonság (1) nemzeti együttműködés programja (1) nemzeti konzultáció (1) nemzetközi példák (1) nemzetközi szerződés (1) népszavazás (5) NFÜ (1) nmhh (1) nyelvtanárok (1) nyilvánosság (4) nyugdíj (6) oktatás (1) ombudsman (1) OMG (1) önkormányzat (2) önkormányzatok (3) orbán viktor (1) országgyűlés (8) országgyűlési biztos (2) összeférhetetlenség (1) ösztönzők (1) paks (2) parkolás (1) parlamentarizmus (1) párttámogatás (1) pénzmosás (1) pénzügyi szervezetek állami felügyelete (2) polgári jog (1) politikai nyilatkozat (1) politikai vétó (1) preambulum (1) pszáf (1) reakció (1) regisztáció (1) rendelet (1) rendészet (1) rezesova (1) rezsicsökkentés (1) rezsicsökkentés adminisztratív terhek (1) rogán antal (5) rokkantigazolvány (1) sajtó (2) sajtószabadság (2) sarkalatos törvények (1) Seuso-kincsek (1) strasbourg (2) stratégia (1) szabálysértés (2) szarvasgomba (1) szavazás (5) személy illetmény (1) szerződési szabadság (1) szlovákia (1) szociális ügyek (1) tájékoztatás (1) társadalmi egyeztetés (1) térkép (1) titok (1) tömegindítvány (3) törvényalkotás (13) törvényjavaslat (14) törvénytervezet (2) tulajdonjog (1) tv2 (1) ügyészség (1) ügyrend (1) újraalkotott (1) újraalkotott alkotmány (18) újra alkotott (1) új alkotmány (29) üzleti környezet (2) vagyonőr (1) választás (2) választási eljárás (4) választási rendszer (6) választások (1) választói regisztráció (2) választójog (5) valóvilág (1) véleménynyilvánítás (1) verseny (2) vidékfejlesztési minisztérium (1) west balkan (1) zárómódosító (6) zavar (6) Címkefelhő

Moderálási alapelvek

Töröljük azt a kommentet, ami bármilyen módon jogsértő,
gyűlölködő,
indokolatlanul személyeskedő,
spamet, reklámot, propagandát tartalmaz, vagy
sem a cikkhez, sem annak témájához nem kapcsolódik.

Egymást metsző vonalak

Az Átlátszón hosszan írtunk arról, hogy szerintünk miért morális kötelesség a szavazás vasárnap. Most ezt a szavazással összefüggő technikai információkkal egészítjük ki, illetve megvizsgálunk néhány, a választásokról szóló véleménycikkekben megjelenő sommás kijelentést a választási rendszerről.

00053094[1].jpeg

Hogyan szavazzunk?

A szavazásnapi tudnivalókban ugyan nincs változás, de a teljesség kedvéért összeszedtük őket, négy év alatt sok mindent elfelejt az ember. Szavazni április 6-án, azaz most vasárnap reggel 6 órától este 19 óráig lehet (aki este hétig beállt a sorba, az mindenképpen leszavazhat). Értelemszerűen csak a saját szavazókörünkben, illetve - a péntek délutánig lehetséges - belföldi átjelentkezés esetén a számunkra kijelölt szavazókörben szavazhatunk. A szavazókör címét legkönnyebb a kiküldött választási értesítő alapján megállapítanunk, de ha valakinek ez nincs meg, az lakcíme alapján itt megkeresheti a címet. Ha egyáltalán nem kaptunk értesítést, akkor azért érdemes megereszteni egy érdeklődést a választókerületi választási bizottság felé (az élérhetőségeiket itt tettük közzé), hogy azért ugye a névjegyzéken rajta vagyunk. Ha a szavazóköri szavazásnak fizikai akadálya van, akkor mozgóurnát előre, szombatig érdemes kérnünk a választási bizottságtól, de nap közben, délután háromig a szavazatszámláló bizottságnál is jelezhető még az igény 

A személyazonosságunkat és lakcímünket vagy személyi azonosítónkat továbbra is igazolnunk kell a szavazáson, kell tehát a személyi (útlevél, jogosítvány) mellé a lakcímkártya is. A szavazási értesítő felmutatása nem kötelező, de gyorsítja a keresést, úgyhogy a szavazatszámlálók örülni szoktak neki. Szavazni a jelölt neve mellett, illetve a lista neve felett lévő körbe tollal írt két, egymást metsző vonallal lehet. Ceruzával, rúzzsal, a karika mellé vagy egymást metsző vonalat nem tartalmazó aranyos ábrával tehét nem tudunk érvényesen szavazni. A boríték használata továbbra sem kötelező (csak a levélben történő szavazásnál az, ott okoz is ez problémákat), a szavazólap urnába való bedobása azonban természetesen továbbra is érvényességi kellék.

Minek ne dőljünk be?

Végül, a vasárnapra készülvén, járjuk körbe az elmúlt napok két legfontosabb városi legendáját a választási rendszerrel kapcsolatban:

"Csak az x. pártra leadott szavazattal akadályozható meg a kétharmad vagy a fideszes többség."

Egészen egyszerűen a jelenlegi választási rendszer mellett értelmetlen ez az állítás. Azt, hogy fideszes győzelem lesz-e és annak mértéke mekkora lesz, döntő módon az egyéni választókerületi eredmények befolyásolják, arra a pártlistás szavazatok csak szélsőséges esetben gyakorolnak hatást.

Ennek megfelelően ha valaki az újabb kétharmadot vagy a harmadik Orbán-kormány megalakulását akarja megakadályozni, és minden más szempontra vak, akkor elvileg mindegy lenne, hogy melyik, a Fidesz-KDNP-től természetesen különböző, a küszöböt megugró listára szavaz. Egy dologra kell figyelnie: ne vesszen el a listás szavazata, tehát a küszöböt megugró pártra ésszerű leadni a voksát.

Az egyéni jelöltekre leadott szavazatok értéke azonban ebből a szempontból aszerint változik, hogy a támogatott jelölt végül hol végez a választókerületben. Könnyű belátni, hogy a későbbi győztest győzelemhez segítő szavazat értéke miért nagyobb - az egyéni győzelem egyrészt biztos mandátum, másrészt ez kerül a legkevesebb szavazatba, harmadrészt az új rendszerben a győztesre adott szavazatok a második helyezett szavazatait meghaladó részükben töredékszavazatként a listára is vándorolnak majd. Nem nagyon esik szó azonban (sőt, például a Véleményvezér hétfői posztja kifejezetten téves állításokat tartalmaz) arról, hogy mi a helyzet kormánypárti győzelem esetén a többi jelöltre leadott szavazatok hasznosulásával. A győztes jelölt kompenzálásának rendszerében ugyanis a második helyezettre leadott szavazat mindenképpen "kettőt ér": egyrészt töredékszavazatot eredményez, tehát megy a listára, másrészt viszont eggyel csökkenti a győztessel szembeni (az ő töredékszavazatainak számát adó) különbséget, így egyet levesz a kormánypárti töredékszavazatok számából a listán. Ennek megfelelően az a választó, aki abban a szerencsétlen helyzetben van, hogy nem tud értékalapon választani a kínálatból azon túl, hogy a hivatalban lévő kormányt nem szeretné szavazatával erősíteni, annak ésszerű stratégia lehet a győzelemre általa esélyesnek nem tartott ellenzéki jelöltek közül is a legerősebbet megpróbálnia eltalálni.

"Már az eddig feltárt visszaélések miatt is érvénytelen a választás, felesleges szavazni."

Nettó hülyeség. Sem a csalásokat mágnesként vonzó jelölési és párttámogatási rendszer, sem a pártok esélyegyenlőségét sértő eljárási trükkök sora nem zárják ki előre az általános és szabad választást. Minden meghatározó szereplő rákerülhetett a szavazólapra, és - ha nem is mindenben egyenlő feltételek szerint, de - kampányolhatott. Az új választási rendszer eddig feltárt problémáinak a jelölőívek másolásától a külföldön tartózkodó magyarok választójogának korlátozásán át az ellenzéki plakátkihelyezés ellehetetlenítéséig alighanem lesz még utóéletük, de ezek a választás érvénytelenségének megállapításáig biztosan nem vezetnek el. Ennél azért jobb mentséget kell tehát találnia annak, aki ki akarja magát vonni a választójoggal együtt járó felelősség alól.