Az Így írnánk mi a Facebookon

Így írnánk mi

A szerzők az atlatszo.hu jogi munkacsoportját is erősítő alkotmányjogászok.

Atlatszo.hu

FacebookTwitterRSSVimeoTumblr
elofizetok.png

Az Így írnánk mi a facebookon

Hirdetés

Mr.Sale

Támogasd Te is az atlatszo.hu-t

NAV_polo.jpg

Címkék

ab indítvány (3) adatvédelem (3) adatvédelmi biztos (2) adminisztratív terhek (4) adó (2) adósságkorlát (1) adózás (4) adóztatás (1) alapjogok (3) alaptörvény (7) alaptörvény átmeneti (1) alkotmány (31) alkotmánybíróság (42) alkotmányellenes (10) alkotmányjogi panasz (3) alkotmánykritika (15) alkotmányossági vétó (1) alkotmányozás (8) államigazgatás (1) állami magánjogi szerződések (1) állami számvevőszék (1) államszervezet (1) angolok (1) átnevezés (1) átruházás (1) balogh józsef (1) bejelentés (1) bér (1) bírói korhatár (1) bíróságok (2) bírság (2) bírságolás (1) budai gyula (1) büntetőjog (8) bürokrácia (3) címlapvadász (1) civil (1) coase tétel (1) család (1) csehország (1) demokratikus legitimáció (2) devizahitelek (2) diszkrimináció (2) döntés-előkészítés (3) döntés előkészítés (5) egészségügyi (1) egyenlő bánásmód hatóság (1) egyeztetés (2) egyház (3) emberi jogok (1) engedély (1) etika (1) eu (1) európai bíróság (1) fejlesztési ügyek (1) felhatalmazás (1) felkészülési idő (3) felsőoktatás (3) felvételkészítés (1) fogyasztóvédelem (2) földtörvény (1) főváros (1) frakciók (1) garancia (1) gazdaság (1) gazdasági versenyhivatal (1) gazdaság és jog (1) gomba (1) gombász (1) hajléktalan (1) hajléktalanok (1) hálapénz (1) hallgatói ösztöndíjszerződés (1) hasznos (1) hatáskör (1) hatásvizsgálat (5) hatóság (3) hatósági eljárás (1) házszabály (2) házszabálytól eltérés (2) honvédelem (1) hungarikum (1) igazság (1) igazságszolgáltatás (4) információszabadság (1) intézményfenntartás (1) ismeretterjesztés (2) játékelmélet (1) javadalmazás (1) javaslatok (1) jelölés (1) jelöltállítás (1) jogalkotás (15) jogalkotási düh (7) jogállam (5) jogászok (1) jogbiztonság (2) jogrendszer (2) jogszabályok (2) jogszabályszerkesztés (1) jog és gazdaságtan (1) jó kormányzás (3) jó példa (1) kamara (2) kampány (1) képviselők (1) kereskedelem (1) kétharmad (1) kétmillió (1) kiemelt ügyek (1) kodifikáció (1) kolontár (2) költségvetési tanács (1) konzultáció (2) kormány (7) kormánybiztos (1) kormányváltás (1) korrupció (2) kósa lajos (1) középiskolások (1) közérdekű adatok (1) közgazdaságtan (1) közgyűjtemények (1) közigazgatás (26) közigazgatási egyeztetés (1) közlekedés (4) közmédia (1) közmunka (1) közoktatás (1) közpénzügyek (10) közpolitika (10) központi (1) közszolgálat (3) köztársasági elnök (2) közterület (1) köztisztviselők (3) közvélemény (2) kresz (2) külképviseleti szavazás (1) különadó (10) különvélemény (1) Kúria (1) lázár jános (13) legfelsőbb bíróság (1) legfőbb ügyész (1) levélben szavazás (1) lex mal (1) magyarközlöny (1) matolcsy (1) média (4) médiahatóság (1) médiatörvény (3) mentelmi jog (1) mezőgazdaság (1) mnb (1) mobiltelefon (1) módosítás (1) módosító indítvány (3) mozgássérült (1) munka (2) művészet (1) nav (1) negyvenmillió (1) nemzetbiztonság (1) nemzeti együttműködés programja (1) nemzeti konzultáció (1) nemzetközi példák (1) nemzetközi szerződés (1) népszavazás (5) NFÜ (1) nmhh (1) nyelvtanárok (1) nyilvánosság (4) nyugdíj (6) oktatás (1) ombudsman (1) OMG (1) önkormányzat (2) önkormányzatok (3) orbán viktor (1) országgyűlés (8) országgyűlési biztos (2) összeférhetetlenség (1) ösztönzők (1) paks (2) parkolás (1) parlamentarizmus (1) párttámogatás (1) pénzmosás (1) pénzügyi szervezetek állami felügyelete (2) polgári jog (1) politikai nyilatkozat (1) politikai vétó (1) preambulum (1) pszáf (1) reakció (1) regisztáció (1) rendelet (1) rendészet (1) rezesova (1) rezsicsökkentés (1) rezsicsökkentés adminisztratív terhek (1) rogán antal (5) rokkantigazolvány (1) sajtó (2) sajtószabadság (2) sarkalatos törvények (1) Seuso-kincsek (1) strasbourg (2) stratégia (1) szabálysértés (2) szarvasgomba (1) szavazás (5) személy illetmény (1) szerződési szabadság (1) szlovákia (1) szociális ügyek (1) tájékoztatás (1) társadalmi egyeztetés (1) térkép (1) titok (1) tömegindítvány (3) törvényalkotás (13) törvényjavaslat (14) törvénytervezet (2) tulajdonjog (1) tv2 (1) ügyészség (1) ügyrend (1) újraalkotott (1) újraalkotott alkotmány (18) újra alkotott (1) új alkotmány (29) üzleti környezet (2) vagyonőr (1) választás (2) választási eljárás (4) választási rendszer (6) választások (1) választói regisztráció (2) választójog (5) valóvilág (1) véleménynyilvánítás (1) verseny (2) vidékfejlesztési minisztérium (1) west balkan (1) zárómódosító (6) zavar (6) Címkefelhő

Moderálási alapelvek

Töröljük azt a kommentet, ami bármilyen módon jogsértő,
gyűlölködő,
indokolatlanul személyeskedő,
spamet, reklámot, propagandát tartalmaz, vagy
sem a cikkhez, sem annak témájához nem kapcsolódik.

18 országos listára 6,1 milliárd forint közpénz

Megvan a - jogorvoslatok előtti - végeredmény, igen magas elutasítási arány mellett végül tizenhárom kispárt bukta el a számlálásnál a listaállítást. A sikerrel járt pártok többsége is alacsonyabb támogatási kategóriába került néhány jelöltjük kiesése miatt, de még így is az eddigi éves pártámogatások többszörösét osztják ki. Az egyértelműen előre látható következmények, azaz a báb- és tisztán bizniszpártok megjelenése és többszáz milliós vissza nem térítendő támogatása mellett a jelöltállítás új rendszere ráadásul tökéletesen alkalmasnak látszik arra, hogy még célját, a politikai piacra való könnyebb belépést is ellehetetlenítse.

jelöltek4.jpg
(Az eredeti táblázat a valasztas.hu kedd reggeli adatai alapján készült, ezt többször frissítettük, a posztban most szereplő változat a csütörtök éjjeli adatok alapján készült. A feltüntetett támogatási összegeket a még el nem bírált jelöltek nyilvántartásba elutasítása és a jogorvoslatok még érinthetik. A Magyar Cselekvő Párt 34 jóváhagyott jelöltje ellenére azért nem állíthat majd listát, mert minden leadott budapesti egyéni jelöltjét elutasították.

Immár biztos, hogy minden idők legszürreálisabb hetei következnek a magyar politikában: ez akkor is így van, ha végül az országos listák száma csak néhánnyal lépi majd túl az eddigi, 1994-ben felállított rekordot. (Akkor 15 lista állt fel, viszont ezek többségére nem lehetett az egész országban szavazni.) 18, sikeres jogorvoslatok esetén még akár több szereplő fog ugyanis bő hatmilliárd forintot elkölteni a választási kampány utolsó heteiben, ráadásul ennek jelentős része a médiakampányok korlátozására tekintettel a közterületi plakátcégeknél és a szórólapokat és plakátokat nyomtató nyomdáknál köthet majd ki.

Nagy szerencse, hogy az átlátható kampányfinanszírozást címében hirdető, ám meg nem valósító kampányfinanszírozási törvény által nyitva hagyott lehetőséggel élve az összehangolt üzenetű kormánypárti, CÖF-ös "civil" és kormányzati kommunikációs kampányok elérése akkora, hogy az még az így kialakuló kakofóniából is kihallatszik majd. Mégsem a pillanatnyi politikai térképre szabott, és láthatóan a célnak megfelelően érvényesülő hatalmi megfontolások miatt kell megállnunk egy pillanatra a jelöltállítási szakasz eredménye mellett.

Fájó, ráadásul, ahogy a Transparency és a Political Capital tavalyi figyelmeztetései is mutatják, tökéletesen előre látható következmény, hogy - a 2%-os eredmény alatt visszatérítendő egyéni támogatásokkal ellentétben akár szerzett szavazat hiányában is megtartható - állami párttámogatás olyan szervezeteket is előcsalogat,amelyek nem a politikai alternatíva felmutatására, hanem a támogatás elköltésére törekszenek. A támogatás felhasználásáról szóló kincstári adatokból és a választások utáni tevékenységből láthatjuk majd meg, hogy melyek azok a pártok, amelyek két választás között nem kívánnak ténylegesen működni, de négyévente szívesen elköltenek egy-két százmilliót baráti vállakozásoknál, akár más pártok üzeneteit erősítve. Az azonban biztos, hogy ebben a nagyságrendben már nem egy és nem kettő ilyen szervezet lesz majd.

Nem azzal van a baj, hogy szélesre nyílt a kapu az új kezdeményezések előtt, hanem az, hogy egy ekkora közpénzbefektetés mellé a törvényalkotó még arra sem vette a fáradtságot, hogy a lehető legminimálisabb, akár országosan néhány ezer szavazatos eredmény elérése érdekében motiválja a kispártokat. Mindez ráadásul annak a kormánytöbbségnek a döntése alapján történt,amely költséghatékonysági indokok alapján amúgy a pártok költségvetési támogatásának - a politikai versenyt jelen helyzetben szinte felszámoló - felfüggesztésével is kacérkodott. 

A legfontosabb tanulság azonban egyértelműen az, hogy ez a nagyon erős ösztönzővel, százmilliós állami támogatással dolgozó rendszer arra sem alkalmas, hogy valódi választási lehetőséget kínáljon a szavazóknak.  (Hogy nem is kell túl anyagiasnak lenni ahhoz, hogy az új támogatás döntő legyen, azt jól mutatja az MDF-utód Jólét és Szabadság példája: a törpepártok többsége számára elérhetetlen, 1%-os eredményt megkívánó 'rendes' párttámogatásban az MDF 2,67%-os 2010-es eredménye, azaz egy jól mérhető választói támogatás évi 42 millió forintot ért eddig, míg a külön indulás mellett az elmúlt két hét sikeres gyűjtése az eddigi éves támogatás tízszeresét hozza.)  

Ahogy az erősen többségi irányba módosított választási rendszerre válaszul összeállt a baloldali pártok széles együttműködése, úgy a jelölés és a jelöttámogatás jelenlegi rendszere láthatóan mindenki mást arra motivált, hogy külön mérettesse meg magát. Hiszen ha két, amúgy összehangolható programmal rendelkező kispárt külön indul, az kétszeres támogatásra ad lehetőséget az együttes induláshoz képest. Ennek megfelelően - bármennyire is szorítana elvileg az 5%-os küszöb miatt az együttműködési kényszer - a végül listát állító, eddig parlamenti képviselettel nem rendelkező pártok közt lényegében nem találunk olyat, amelyik összeállt volna a bejutás esélyének fokozása érdekében egy másikkal. (Ebből a szempontból az, hogy a közös listához magasabb küszöb tartozna, azért nem döntő, mert számos más megoldás lett volna az erők egyesítésére, pláne úgy, hogy a pártok jelentős része amúgy is az elmúlt néhány hónapban alakult.)

Lehet erre persze azt mondani, hogy ettől még a kínálat bővült, arról már nem a Fidesz tehet, hogy a kispártok nem működnek együtt egymással. Ettől azonban még tény marad, hogy milliárdokat költünk el a jelöltindítás támogatására egy olyan rendszerben, amelynek eredménye az, hogy a magyar politika megújulási képessége nemhogy nem nő, hanem kifejezetten csökkenhet.

Ez a cikk a Transparency International Magyarország, a K-Monitor és az atlatszo.hu közös Kampánymonitor projektjének keretében készült. További részletek a kepmutatas.hu oldalon elérhetőek.