Az Így írnánk mi a Facebookon

Így írnánk mi

A szerzők az atlatszo.hu jogi munkacsoportját is erősítő alkotmányjogászok.

Atlatszo.hu

FacebookTwitterRSSVimeoTumblr
elofizetok.png

Az Így írnánk mi a facebookon

Hirdetés

Mr.Sale

Támogasd Te is az atlatszo.hu-t

NAV_polo.jpg

Címkék

ab indítvány (3) adatvédelem (3) adatvédelmi biztos (2) adminisztratív terhek (4) adó (2) adósságkorlát (1) adózás (4) adóztatás (1) alapjogok (3) alaptörvény (7) alaptörvény átmeneti (1) alkotmány (31) alkotmánybíróság (42) alkotmányellenes (10) alkotmányjogi panasz (3) alkotmánykritika (15) alkotmányossági vétó (1) alkotmányozás (8) államigazgatás (1) állami magánjogi szerződések (1) állami számvevőszék (1) államszervezet (1) angolok (1) átnevezés (1) átruházás (1) balogh józsef (1) bejelentés (1) bér (1) bírói korhatár (1) bíróságok (2) bírság (2) bírságolás (1) budai gyula (1) büntetőjog (8) bürokrácia (3) címlapvadász (1) civil (1) coase tétel (1) család (1) csehország (1) demokratikus legitimáció (2) devizahitelek (2) diszkrimináció (2) döntés-előkészítés (3) döntés előkészítés (5) egészségügyi (1) egyenlő bánásmód hatóság (1) egyeztetés (2) egyház (3) emberi jogok (1) engedély (1) etika (1) eu (1) európai bíróság (1) fejlesztési ügyek (1) felhatalmazás (1) felkészülési idő (3) felsőoktatás (3) felvételkészítés (1) fogyasztóvédelem (2) földtörvény (1) főváros (1) frakciók (1) garancia (1) gazdaság (1) gazdasági versenyhivatal (1) gazdaság és jog (1) gomba (1) gombász (1) hajléktalan (1) hajléktalanok (1) hálapénz (1) hallgatói ösztöndíjszerződés (1) hasznos (1) hatáskör (1) hatásvizsgálat (5) hatóság (3) hatósági eljárás (1) házszabály (2) házszabálytól eltérés (2) honvédelem (1) hungarikum (1) igazság (1) igazságszolgáltatás (4) információszabadság (1) intézményfenntartás (1) ismeretterjesztés (2) játékelmélet (1) javadalmazás (1) javaslatok (1) jelölés (1) jelöltállítás (1) jogalkotás (15) jogalkotási düh (7) jogállam (5) jogászok (1) jogbiztonság (2) jogrendszer (2) jogszabályok (2) jogszabályszerkesztés (1) jog és gazdaságtan (1) jó kormányzás (3) jó példa (1) kamara (2) kampány (1) képviselők (1) kereskedelem (1) kétharmad (1) kétmillió (1) kiemelt ügyek (1) kodifikáció (1) kolontár (2) költségvetési tanács (1) konzultáció (2) kormány (7) kormánybiztos (1) kormányváltás (1) korrupció (2) kósa lajos (1) középiskolások (1) közérdekű adatok (1) közgazdaságtan (1) közgyűjtemények (1) közigazgatás (26) közigazgatási egyeztetés (1) közlekedés (4) közmédia (1) közmunka (1) közoktatás (1) közpénzügyek (10) közpolitika (10) központi (1) közszolgálat (3) köztársasági elnök (2) közterület (1) köztisztviselők (3) közvélemény (2) kresz (2) külképviseleti szavazás (1) különadó (10) különvélemény (1) Kúria (1) lázár jános (13) legfelsőbb bíróság (1) legfőbb ügyész (1) levélben szavazás (1) lex mal (1) magyarközlöny (1) matolcsy (1) média (4) médiahatóság (1) médiatörvény (3) mentelmi jog (1) mezőgazdaság (1) mnb (1) mobiltelefon (1) módosítás (1) módosító indítvány (3) mozgássérült (1) munka (2) művészet (1) nav (1) negyvenmillió (1) nemzetbiztonság (1) nemzeti együttműködés programja (1) nemzeti konzultáció (1) nemzetközi példák (1) nemzetközi szerződés (1) népszavazás (5) NFÜ (1) nmhh (1) nyelvtanárok (1) nyilvánosság (4) nyugdíj (6) oktatás (1) ombudsman (1) OMG (1) önkormányzat (2) önkormányzatok (3) orbán viktor (1) országgyűlés (8) országgyűlési biztos (2) összeférhetetlenség (1) ösztönzők (1) paks (2) parkolás (1) parlamentarizmus (1) párttámogatás (1) pénzmosás (1) pénzügyi szervezetek állami felügyelete (2) polgári jog (1) politikai nyilatkozat (1) politikai vétó (1) preambulum (1) pszáf (1) reakció (1) regisztáció (1) rendelet (1) rendészet (1) rezesova (1) rezsicsökkentés (1) rezsicsökkentés adminisztratív terhek (1) rogán antal (5) rokkantigazolvány (1) sajtó (2) sajtószabadság (2) sarkalatos törvények (1) Seuso-kincsek (1) strasbourg (2) stratégia (1) szabálysértés (2) szarvasgomba (1) szavazás (5) személy illetmény (1) szerződési szabadság (1) szlovákia (1) szociális ügyek (1) tájékoztatás (1) társadalmi egyeztetés (1) térkép (1) titok (1) tömegindítvány (3) törvényalkotás (13) törvényjavaslat (14) törvénytervezet (2) tulajdonjog (1) tv2 (1) ügyészség (1) ügyrend (1) újraalkotott (1) újraalkotott alkotmány (18) újra alkotott (1) új alkotmány (29) üzleti környezet (2) vagyonőr (1) választás (2) választási eljárás (4) választási rendszer (6) választások (1) választói regisztráció (2) választójog (5) valóvilág (1) véleménynyilvánítás (1) verseny (2) vidékfejlesztési minisztérium (1) west balkan (1) zárómódosító (6) zavar (6) Címkefelhő

Moderálási alapelvek

Töröljük azt a kommentet, ami bármilyen módon jogsértő,
gyűlölködő,
indokolatlanul személyeskedő,
spamet, reklámot, propagandát tartalmaz, vagy
sem a cikkhez, sem annak témájához nem kapcsolódik.

Alaptalanul támadja a médiatörvényt a Kormány

Gyanús neki, hogy az NMHH elnökének alkotmánysértőek lehetnek a kinevezési feltételei, megkérdezi hát róluk az AB-t.

A Kormány múlt pénteken benyújtott indítványával arra a kérdésre vár választ az AB-tól, hogy lehet-e szakmai követelményt sarkalatos törvényben meghatározni az önálló szabályozó szervek vezetőire, így az NMHH elnökére.   Két év alatt ezzel már a harmadik alkotmányértelmezést kéri a Kormány nevében Navracsics Tibor, s ezek szerint az sem vette el a kedvét, hogy az eddigi kettőből egyet az AB a törvényi feltételek hiányában utasított el. A mostani indítvány szerint egyébként úgy jön a képbe az Alaptörvény megsértése, hogy abban szerepel két szabály az önálló szabályozó szervek vezetőinek jogállásáról, és a Kormánynak szöget ütött a fejében, hogy ebből akár az is következhet, hogy törvényben már nem bővíthetőek a személyi követelmények.

Szerintünk a válasz duplán nem: nem következik belőle, illetve nem fog érdemi választ adni az Alkotmánybíróság. Tartalmilag nem tartjuk valósnak a problémafelvetést: az alkotmányos szervek többsége esetében az (helyesen) kiderül az Alaptörvény szövegéből, hogy hogy nyeri el megbízatását az adott szerv vezetője, de az (szintén helyesen, elkerülendő például a 173 szakaszos osztrák alkotmány terjengősségét, s főképp az ebből adódó folyamatos technikai módosítási kényszert) nem, hogy milyen részletes követelmények (kinevezési feltételek, összeférhetetlenség) kapcsolódnak a tisztséghez. Sokszor megírtuk már, hogy a sarkalatos törvénybe öntött, korábbi kormányzati felelősséget átvevő önálló szabályozó szerveket a magyar parlamentarizmust erős dózisokban megölő méregnek tartjuk, de ettől még a rájuk vonatkozó hat mondatot értelmezhető marad az Alaptörvényben. Nem mellesleg: ha a Kormány aggálya megalapozott lenne, akkor a közjogi tisztségviselők többségénél fennállna ugyanezen probléma, így például az alkotmánybírói tisztséget jogi végzettséghez, sőt komoly joggyakorlati követelményhez kötő rendelkezés is alaptörvénysértő lenne.

Azonban még a mi véleményünknél is kevesebb segítséget tud adni az ügyben az AB: az alkotmánybírósági törvény ugyanis csak konkrét, a jogbiztonságot sértő vagy az érintett szerv működését ellehetetlenítő dilemma feloldására nyitja meg az alaptörvény értelmezésének hatáskörét, merő kíváncsiságból, konkrét ügytől függetlenül nem lehet az AB-t kérdezgetni. Ehhez képest a kormány indítványa egy szóval sem támasztja alá, hogy miért lenne ez értelmezést igénylő kérdés, s mi történne, ha ezt a dilemmát saját felkészültségük alapján oldanák meg a kormányzati szakemberek.

Az alkotmányértelmezés indítványozása amúgy is elég speciális műfaj, hiszen ennek eredményeként anélkül fejtheti ki az alkotmányos rendelkezések tartalmát az Alkotmánybíróság, hogy alkotmányellenes törvény vagy alapjogsértő döntés született volna. Különösen érdekes zárvánnyá vált a hatáskör az Alaptörvény hatálybalépése óta, minthogy indítványozó ma már csak az Országgyűlés vagy annak állandó bizottsága, a köztársasági elnök, illetve a Kormány (azaz közjogilag megengedhetetlen egyszerűsítéssel élve: kizárólag a Kormány) lehet. A kormányról és a kormánytöbbségről meg azért feltételezhető, hogy van valamilyen elképzelése arról, hogy az Alaptörvény egyes rendelkezései mit jelentenek. (Sőt, ezt időről időre hajlamosak szó szerint is beírni abba.)

Már csak ennek a látszatnak a fenntartása érdekében is érdemesebb lenne az alkotmányosságról szóló gondolkodást a kormányon belül is valós ügyekre korlátozni ahelyett, hogy feleslegesen terhelnénk az AB-t.