Az Így írnánk mi a Facebookon

Így írnánk mi

A szerzők az atlatszo.hu jogi munkacsoportját is erősítő alkotmányjogászok.

Atlatszo.hu

FacebookTwitterRSSVimeoTumblr
elofizetok.png

Az Így írnánk mi a facebookon

Hirdetés

Mr.Sale

Támogasd Te is az atlatszo.hu-t

NAV_polo.jpg

Címkék

ab indítvány (3) adatvédelem (3) adatvédelmi biztos (2) adminisztratív terhek (4) adó (2) adósságkorlát (1) adózás (4) adóztatás (1) alapjogok (3) alaptörvény (7) alaptörvény átmeneti (1) alkotmány (31) alkotmánybíróság (42) alkotmányellenes (10) alkotmányjogi panasz (3) alkotmánykritika (15) alkotmányossági vétó (1) alkotmányozás (8) államigazgatás (1) állami magánjogi szerződések (1) állami számvevőszék (1) államszervezet (1) angolok (1) átnevezés (1) átruházás (1) balogh józsef (1) bejelentés (1) bér (1) bírói korhatár (1) bíróságok (2) bírság (2) bírságolás (1) budai gyula (1) büntetőjog (8) bürokrácia (3) címlapvadász (1) civil (1) coase tétel (1) család (1) csehország (1) demokratikus legitimáció (2) devizahitelek (2) diszkrimináció (2) döntés-előkészítés (3) döntés előkészítés (5) egészségügyi (1) egyenlő bánásmód hatóság (1) egyeztetés (2) egyház (3) emberi jogok (1) engedély (1) etika (1) eu (1) európai bíróság (1) fejlesztési ügyek (1) felhatalmazás (1) felkészülési idő (3) felsőoktatás (3) felvételkészítés (1) fogyasztóvédelem (2) földtörvény (1) főváros (1) frakciók (1) garancia (1) gazdaság (1) gazdasági versenyhivatal (1) gazdaság és jog (1) gomba (1) gombász (1) hajléktalan (1) hajléktalanok (1) hálapénz (1) hallgatói ösztöndíjszerződés (1) hasznos (1) hatáskör (1) hatásvizsgálat (5) hatóság (3) hatósági eljárás (1) házszabály (2) házszabálytól eltérés (2) honvédelem (1) hungarikum (1) igazság (1) igazságszolgáltatás (4) információszabadság (1) intézményfenntartás (1) ismeretterjesztés (2) játékelmélet (1) javadalmazás (1) javaslatok (1) jelölés (1) jelöltállítás (1) jogalkotás (15) jogalkotási düh (7) jogállam (5) jogászok (1) jogbiztonság (2) jogrendszer (2) jogszabályok (2) jogszabályszerkesztés (1) jog és gazdaságtan (1) jó kormányzás (3) jó példa (1) kamara (2) kampány (1) képviselők (1) kereskedelem (1) kétharmad (1) kétmillió (1) kiemelt ügyek (1) kodifikáció (1) kolontár (2) költségvetési tanács (1) konzultáció (2) kormány (7) kormánybiztos (1) kormányváltás (1) korrupció (2) kósa lajos (1) középiskolások (1) közérdekű adatok (1) közgazdaságtan (1) közgyűjtemények (1) közigazgatás (26) közigazgatási egyeztetés (1) közlekedés (4) közmédia (1) közmunka (1) közoktatás (1) közpénzügyek (10) közpolitika (10) központi (1) közszolgálat (3) köztársasági elnök (2) közterület (1) köztisztviselők (3) közvélemény (2) kresz (2) külképviseleti szavazás (1) különadó (10) különvélemény (1) Kúria (1) lázár jános (13) legfelsőbb bíróság (1) legfőbb ügyész (1) levélben szavazás (1) lex mal (1) magyarközlöny (1) matolcsy (1) média (4) médiahatóság (1) médiatörvény (3) mentelmi jog (1) mezőgazdaság (1) mnb (1) mobiltelefon (1) módosítás (1) módosító indítvány (3) mozgássérült (1) munka (2) művészet (1) nav (1) negyvenmillió (1) nemzetbiztonság (1) nemzeti együttműködés programja (1) nemzeti konzultáció (1) nemzetközi példák (1) nemzetközi szerződés (1) népszavazás (5) NFÜ (1) nmhh (1) nyelvtanárok (1) nyilvánosság (4) nyugdíj (6) oktatás (1) ombudsman (1) OMG (1) önkormányzat (2) önkormányzatok (3) orbán viktor (1) országgyűlés (8) országgyűlési biztos (2) összeférhetetlenség (1) ösztönzők (1) paks (2) parkolás (1) parlamentarizmus (1) párttámogatás (1) pénzmosás (1) pénzügyi szervezetek állami felügyelete (2) polgári jog (1) politikai nyilatkozat (1) politikai vétó (1) preambulum (1) pszáf (1) reakció (1) regisztáció (1) rendelet (1) rendészet (1) rezesova (1) rezsicsökkentés (1) rezsicsökkentés adminisztratív terhek (1) rogán antal (5) rokkantigazolvány (1) sajtó (2) sajtószabadság (2) sarkalatos törvények (1) Seuso-kincsek (1) strasbourg (2) stratégia (1) szabálysértés (2) szarvasgomba (1) szavazás (5) személy illetmény (1) szerződési szabadság (1) szlovákia (1) szociális ügyek (1) tájékoztatás (1) társadalmi egyeztetés (1) térkép (1) titok (1) tömegindítvány (3) törvényalkotás (13) törvényjavaslat (14) törvénytervezet (2) tulajdonjog (1) tv2 (1) ügyészség (1) ügyrend (1) újraalkotott (1) újraalkotott alkotmány (18) újra alkotott (1) új alkotmány (29) üzleti környezet (2) vagyonőr (1) választás (2) választási eljárás (4) választási rendszer (6) választások (1) választói regisztráció (2) választójog (5) valóvilág (1) véleménynyilvánítás (1) verseny (2) vidékfejlesztési minisztérium (1) west balkan (1) zárómódosító (6) zavar (6) Címkefelhő

Moderálási alapelvek

Töröljük azt a kommentet, ami bármilyen módon jogsértő,
gyűlölködő,
indokolatlanul személyeskedő,
spamet, reklámot, propagandát tartalmaz, vagy
sem a cikkhez, sem annak témájához nem kapcsolódik.

A jó, a rossz és a kartell

Budai Gyula minden körülmények között igazat mondott, még ha utólag kell is törvényt módosítani.

Egy ma benyújtott törvénymódosítás eredményeként – amit nem maga az ügygazda államtitkár, hanem egy frakciótársa jegyez – kialakulhat az összhang a nyári dinnyekartellel kapcsolatos állami megszólalások között. Na de hogyan lehet igaz egyszerre az, hogy – a Vidékfejlesztési Minisztérium hatékony közreműködésével – a Dinnyeszövetség és a nagy kereskedelmi láncok kartelleztek is, meg nem is? Úgy, hogy a törvényalkotó utólag, a nyári ügyekre és a jövőre kiterjedően létrehoz az élelmiszerpiacon egy versenymentes övezetet, amelynek kapujába a verseny iránti elkötelezettségét már megmutató vidékfejlesztési minisztert, azaz a belső feladatmegosztás alapján átruházott jogkörben valószínűleg magát Budai Gyulát állítja.

Piaci verseny – amellett, hogy ha az állam nem szól bele, akkor általában kialakul magától – attól van, hogy az állam fellép annak korlátozása ellen. A versenytörvény és uniós alapszerződések tiltják a kartellt, azaz a versenykorlátozó megállapodásokat: előbbi szerint tilos a vállalkozások közötti megállapodás és összehangolt magatartás, valamint a vállalkozások társulásának olyan döntése, amely a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítását célozza, vagy ilyen hatást fejthet, illetve fejt ki. A törvény persze a tiltott magatartások között elsőként emeli ki a vételi vagy eladási árak meghatározását.

A törvényjavaslat azonban feloldja a tilalmat minden mezőgazdasági termék vonatkozásában – a banántól a rizspálinkán át az élő struccig –, ha a gazdasági verseny torzítása, korlátozása vagy megakadályozása a gazdaságilag indokolt, méltányolható jövedelem eléréséhez szükséges mértéket nem haladja meg, és e jövedelem megszerzésétől a megállapodás által érintett piac szereplője nincs elzárva. Mit jelent ez magyarul? Azt, hogy amíg a „gazdaságilag indokolt, méltányolható” jövedelmet a kartellezők és nyilván a termelők, sőt akár beszállítóik, szállítmányozóik és az értékesítési lánc minden tagja meg nem szerzik, addig mégiscsak emelhetőek összehangoltan az árak, sőt korlátozható és kizárható más módon is (pl. az értékesítési akciók, a reklámozás vagy a kapcsolódó szolgáltatások korlátozásával) a verseny. Mindehhez csak annyi feltétel kapcsolódik, hogy maguk (az amúgy versengő) piaci szereplők ne legyenek e garantált jövedelem megszerzéséből kizárva. A fogyasztók szempontját, azaz hogy a piac keresleti oldalára hogy hat a kartell, a szabály nem vizsgálja. A fogyasztók „gazdaságilag indokolt, méltányolható” kiadásai nem merülnek fel.

A gumiszabály mellé persze az igazi garancia az eljárás: a feltételek fennállását ugyanis a miniszter – nem sietve, hatvan nap alatt – állapítja meg, a kiadott állásfoglaláshoz pedig a Gazdasági Versenyhivatal kötve van.  Mindez természetesen a folyamatban lévő eljárásokra is vonatkozik, emellett – biztos, ami biztos – a törvényjavaslat szerint a mezőgazdasági termékek tekintetében elkövetett kartell miatt a GVH eljáró versenytanácsa egyáltalán nem szabhat ki bírságot, ehelyett tisztelettel meg kell a kartellezőket kérnie, hogy fejezzék be a versenykorlátozást, és ha ennek eleget tesznek, akkor ez a kis botlás el van felejtve. Megint a szokásos forgatókönyv: itthon minden megoldva jogalkotással, bár ezzel kívülről (például az Európai Bizottság felől) nézvést nyilván még csak tovább romlott a helyzet.

Hogy is szóltak a sokat idézett Budai-mondatok: „A Gazdasági Versenyhivatal is azt mondta, hogy én kartellezek. Igen? És akkor mit tudnak velem csinálni? Vagy a minisztériummal? Vagy a kormánnyal?” Megvan a válasz: megkérdezik majd tőle, hogy szerinte is kartell volt-e ez, és ha ő azt mondja, hogy nem, akkor nem. Bírságolni azonban még akkor se lehet, ha valami még szerinte is kartell.

Joguralom Magyarországon 2012 kora őszén.

süti beállítások módosítása
süti beállítások módosítása