Az Így írnánk mi a Facebookon

Így írnánk mi

A szerzők az atlatszo.hu jogi munkacsoportját is erősítő alkotmányjogászok.

Atlatszo.hu

FacebookTwitterRSSVimeoTumblr
elofizetok.png

Az Így írnánk mi a facebookon

Hirdetés

Mr.Sale

Támogasd Te is az atlatszo.hu-t

NAV_polo.jpg

Címkék

ab indítvány (3) adatvédelem (3) adatvédelmi biztos (2) adminisztratív terhek (4) adó (2) adósságkorlát (1) adózás (4) adóztatás (1) alapjogok (3) alaptörvény (7) alaptörvény átmeneti (1) alkotmány (31) alkotmánybíróság (42) alkotmányellenes (10) alkotmányjogi panasz (3) alkotmánykritika (15) alkotmányossági vétó (1) alkotmányozás (8) államigazgatás (1) állami magánjogi szerződések (1) állami számvevőszék (1) államszervezet (1) angolok (1) átnevezés (1) átruházás (1) balogh józsef (1) bejelentés (1) bér (1) bírói korhatár (1) bíróságok (2) bírság (2) bírságolás (1) budai gyula (1) büntetőjog (8) bürokrácia (3) címlapvadász (1) civil (1) coase tétel (1) család (1) csehország (1) demokratikus legitimáció (2) devizahitelek (2) diszkrimináció (2) döntés-előkészítés (3) döntés előkészítés (5) egészségügyi (1) egyenlő bánásmód hatóság (1) egyeztetés (2) egyház (3) emberi jogok (1) engedély (1) etika (1) eu (1) európai bíróság (1) fejlesztési ügyek (1) felhatalmazás (1) felkészülési idő (3) felsőoktatás (3) felvételkészítés (1) fogyasztóvédelem (2) földtörvény (1) főváros (1) frakciók (1) garancia (1) gazdaság (1) gazdasági versenyhivatal (1) gazdaság és jog (1) gomba (1) gombász (1) hajléktalan (1) hajléktalanok (1) hálapénz (1) hallgatói ösztöndíjszerződés (1) hasznos (1) hatáskör (1) hatásvizsgálat (5) hatóság (3) hatósági eljárás (1) házszabály (2) házszabálytól eltérés (2) honvédelem (1) hungarikum (1) igazság (1) igazságszolgáltatás (4) információszabadság (1) intézményfenntartás (1) ismeretterjesztés (2) játékelmélet (1) javadalmazás (1) javaslatok (1) jelölés (1) jelöltállítás (1) jogalkotás (15) jogalkotási düh (7) jogállam (5) jogászok (1) jogbiztonság (2) jogrendszer (2) jogszabályok (2) jogszabályszerkesztés (1) jog és gazdaságtan (1) jó kormányzás (3) jó példa (1) kamara (2) kampány (1) képviselők (1) kereskedelem (1) kétharmad (1) kétmillió (1) kiemelt ügyek (1) kodifikáció (1) kolontár (2) költségvetési tanács (1) konzultáció (2) kormány (7) kormánybiztos (1) kormányváltás (1) korrupció (2) kósa lajos (1) középiskolások (1) közérdekű adatok (1) közgazdaságtan (1) közgyűjtemények (1) közigazgatás (26) közigazgatási egyeztetés (1) közlekedés (4) közmédia (1) közmunka (1) közoktatás (1) közpénzügyek (10) közpolitika (10) központi (1) közszolgálat (3) köztársasági elnök (2) közterület (1) köztisztviselők (3) közvélemény (2) kresz (2) külképviseleti szavazás (1) különadó (10) különvélemény (1) Kúria (1) lázár jános (13) legfelsőbb bíróság (1) legfőbb ügyész (1) levélben szavazás (1) lex mal (1) magyarközlöny (1) matolcsy (1) média (4) médiahatóság (1) médiatörvény (3) mentelmi jog (1) mezőgazdaság (1) mnb (1) mobiltelefon (1) módosítás (1) módosító indítvány (3) mozgássérült (1) munka (2) művészet (1) nav (1) negyvenmillió (1) nemzetbiztonság (1) nemzeti együttműködés programja (1) nemzeti konzultáció (1) nemzetközi példák (1) nemzetközi szerződés (1) népszavazás (5) NFÜ (1) nmhh (1) nyelvtanárok (1) nyilvánosság (4) nyugdíj (6) oktatás (1) ombudsman (1) OMG (1) önkormányzat (2) önkormányzatok (3) orbán viktor (1) országgyűlés (8) országgyűlési biztos (2) összeférhetetlenség (1) ösztönzők (1) paks (2) parkolás (1) parlamentarizmus (1) párttámogatás (1) pénzmosás (1) pénzügyi szervezetek állami felügyelete (2) polgári jog (1) politikai nyilatkozat (1) politikai vétó (1) preambulum (1) pszáf (1) reakció (1) regisztáció (1) rendelet (1) rendészet (1) rezesova (1) rezsicsökkentés (1) rezsicsökkentés adminisztratív terhek (1) rogán antal (5) rokkantigazolvány (1) sajtó (2) sajtószabadság (2) sarkalatos törvények (1) Seuso-kincsek (1) strasbourg (2) stratégia (1) szabálysértés (2) szarvasgomba (1) szavazás (5) személy illetmény (1) szerződési szabadság (1) szlovákia (1) szociális ügyek (1) tájékoztatás (1) társadalmi egyeztetés (1) térkép (1) titok (1) tömegindítvány (3) törvényalkotás (13) törvényjavaslat (14) törvénytervezet (2) tulajdonjog (1) tv2 (1) ügyészség (1) ügyrend (1) újraalkotott (1) újraalkotott alkotmány (18) újra alkotott (1) új alkotmány (29) üzleti környezet (2) vagyonőr (1) választás (2) választási eljárás (4) választási rendszer (6) választások (1) választói regisztráció (2) választójog (5) valóvilág (1) véleménynyilvánítás (1) verseny (2) vidékfejlesztési minisztérium (1) west balkan (1) zárómódosító (6) zavar (6) Címkefelhő

Moderálási alapelvek

Töröljük azt a kommentet, ami bármilyen módon jogsértő,
gyűlölködő,
indokolatlanul személyeskedő,
spamet, reklámot, propagandát tartalmaz, vagy
sem a cikkhez, sem annak témájához nem kapcsolódik.

Minden eddiginél gyorsabb helyben járás

„Nálunk nincs korrupció. Mindenki mindenkit ismer, úgyhogy tudnánk róla, ha lenne.”  (Egy ciprusi köztisztviselő a korrupcióról)

Nagypénteken, talán a minden kormányzat eredendő bűnével való szembenézéstől is vezéreltetve, megjelent a korrupció elleni kormányzati intézkedésekről és a Közigazgatás Korrupció-megelőzési Programjának elfogadásáról szóló 1104/2012. (IV. 6.) Korm. határozat. A korrupció – például a mélyszegénységhez és a népességfogyáshoz hasonlóan – stratégiát, intézkedési tervet és cselekvési programot érő negatív társadalmi jelenség: azt megoldani nemigen lehet, menedzselnie azonban valahogy mégiscsak kell az erre irányuló tevékenységét a közigazgatásnak.

Bizonyosan vannak olyan országok, ahol mindezt úgy teszik, hogy őszintén szembenéznek a tényekkel, felmérik, hogy melyek a korrupcióval különösen átitatott területek, és a kormányzat végül vállalásokat tesz például a helyi önkormányzati vagy a honvédelmi cégek tulajdonosi ellenőrzésének hatékonyabbá tételére, a tárgyalásos közbeszerzési eljárások és az állami cégek hirdetéseinek célzott ellenőrzésére vagy akár az állami támogatást odaítélő volt köz(szolgálati) tisztviselőnek a támogatott szervezet általi alkalmazása megtiltására. Nálunk ennek nemigen van hagyománya, hiszen ez szükségképpen igazgatáson belüli konfliktusokat generálna, így a hasonló tervek és programok elvont problémákra szoktak általános válaszokat adni. (A most elfogadott program például a korrupció szó etimológiai gyökereivel indít, mintha a fogalmat be kellene mutatni; ha ilyen messziről indul a rárepülés, akkor nem csoda, hogy konkrét ügyekig nem jutottak el.) Mivel azonban ilyen általános válaszokból még az ezzel a tárgykörrel foglalkozó nemzetközi szervezetek sem szoktak tudni kéttucatnál többet kitalálni (nagyjából a nagyobb nyilvánosság, több rendőr és ügyész, következetes és visszatartó erejű büntetések, jobb koordináció, képzések vonalon), a programok egymást ismétlik, ami annyiban nem baj, hogy a végrehajtás alacsony foka miatt ritkán kell bármit is kihúzni a listáról.

 A most megjelent korrupciós intézkedési tervtől sem vártuk, hogy megváltsa a világot. Nem is tette, bár vannak benne értelmes vállalások is. Arra azonban nem számítottunk, hogy a terv szerzői szép számban szerepeltetnek már megbukott vagy a jelenlegi kormány által elvetett intézkedéseket is, mintha mindezen rossz dolgok egy másik országban történtek volna, a mostani program – „az elmúlt két évtizedben követett korrupció elleni fellépés meghaladása” – pedig előzmények nélküli lenne. Ezekből a váratlan, de ki tudja, hová vezető fordulatokból szedtünk össze egy csokorra valót.

1. „Meg kell határozni a részben vagy egészben magánérdeket képviselő, eljárásjogi értelemben ügyfélnek vagy panaszosnak nem minősülő államszervezeten kívüli személyek közszolgálati tisztviselők általi fogadásának szabályait. A szabályozásnak tartalmaznia kell, hogy tisztviselők csak előzetes engedéllyel fogadhassanak ilyen személyeket, és akkor is csak a találkozók, azok témája, valamint az azokon részt vevő személyek és az általuk képviselt szervezetek név szerinti nyilvántartása és nyilvánosságra hozatala mellett. Amennyiben a külső személyek a találkozó előtt ehhez nem adják hozzájárulásukat, fogadásukat el kell utasítani.”

Mindenek előtt azért különösen furcsa a Navracsics miniszter úrra május végével kiosztott feladat, mert az e célokat megvalósító, a lobbitevékenységről szóló 2006. évi XLIX. törvény törvényt 2010 végén kormányjavaslatra helyezte hatályon kívül az Országgyűlés, azzal az indokkal, hogy nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Ez utóbbi ugyan szerintünk is így van, de ettől még tény marad: a törvény hatályon kívül helyezésével megszűnt többek közt a közigazgatási vezetők lobbisták fogadására való kijelölése, a lobbisták nyilvántartása, illetve a lobbitalálkozások tényének és tárgyának kötelező közzététele. Azaz mindent, amit a tárgyban a kormány most szeretne, ő maga szüntette meg két éve.

A másik meglepetés az, hogy akkor kerül elő a javaslat, amikor az elmúlt hónapok parlamenti lobbiügyei egyértelművé tették, hogy a lobbistákat amúgy sem elsősorban a minisztériumok kapujában érdemes várni, így természetszerűleg adódik a kérdés, hogy akkor hol lesznek például az Országgyűlési képviselők és a lobbisták közötti kapcsolattartásra is kiterjedő szabályok. No, hát sehol, illetve legfeljebb tárgysorozatba sem vett ellenzéki törvényjavaslatokban.

 2. "A Kormány felhívja a közigazgatási és igazságügyi minisztert, hogy – az összehangolt etikai szabályozás elősegítése érdekében – készítsen zöld könyvet az etikai kódexekben célszerűen szabályozandó területekről, illetve a lehetséges szabályozási tartalmakról." (Határidõ: 2012. július 31.)

"A Kormány felkéri a közszolgálati hivatásrendi köztestületeket, illetve azon jogviszonytípusok tekintetében, amelyeknél ilyen nincsen, a költségvetési szervek hivatali szervezeteinek vezetõit, hogy a korrupció megelõzési program, valamint az etikai kódexekrõl szóló zöld könyv figyelembevételével 2012. augusztus 31-ig készítsék el és adják ki hivatásrendi, illetve szervezeti etikai kódexeiket."

Régóta követjük a közszolgálati etikai kódex hányatott sorsát, az elképzelést jónak és fontosnak tartjuk, egyebek mellett ide kerülhetne számos, jogszabályba túl konkrét és túl gyakorlatias, ugyanakkor a tiszta viszonyok érdekében fontos követelmény az elfogadott ajándék tolerált minimális mértékétől a hivatali tisztségre magánminőségben való hivatkozás tilalmáig. Erős felindulásból amerikai minta alapján két éve mi is írtunk egy tervezetet. Ne legyen igazunk, de tartunk tőle, hogy a cselekvési terv szerinti szisztéma nem lesz valami hatékony: nem véletlen, hogy a kódex szükségességét először hat éve felvető európa tanácsi (GRECO) jelentés óta több nekibuzdulás után sem született semmi a témában. Ahol ugyanis komolyan foglalkoznak közszolgálati etikai követelményekkel, ott azokat nem intézményenként találják ki, és arra is felesleges várni, hogy a közszolgálati érdekképviseletek fogadnak el saját tagjaikra nézve – az indokolás nélküli felmentést kiegészítendő, konkrét helyzetben akár azt megalapozandó – szigorú szabályozást. Mindezek alapján mi arra tippelünk, hogy mindenki elfogad majd valamit, és akkor lesznek nálunk lobogtatni való etikai kódexek is.

3. „A Kormány által megtárgyalandó előterjesztések, valamint a miniszteri rendeletek tervezeteinek előzetes hatásvizsgálatát ki kell egészíteni azok korrupciós kockázatainak vizsgálatával” (Határidő: a hatásvizsgálati rendszer felülvizsgálatához igazodóan)

Ez önmagáért beszél, de – minthogy az új, amúgy nyilvánosságra hozott vállalható hatásvizsgálatot mindeddig nem eredményező hatásvizsgálati KIM-rendelet a tárgyban tavaly augusztusban született meg – nem valószínű, hogy gyors végrehajtást jelent. Pedig érdekes lenne látni, hogy kimutat-e ilyen kockázatokat a hatásvizsgálat mondjuk a plázastop alóli egyedi mentesítési eljárásnál.

4. „A korrupciós kockázatok szempontjából át kell tekinteni a közbeszerzési törvény, valamint a nemzeti és közösségi költségvetési pénzügyi támogatások szabályrendszere alkalmazásának tapasztalatait, különös tekintettel az elektronikus információszabadsággal kapcsolatos jogszabályi rendelkezések betartására, és ennek eredményeiről jelentést, illetve beavatkozás szükségessége esetén előterjesztést kell tenni a Kormány számára. A szükséges beavatkozási területek között különös figyelmet kell fordítani a nyilvánosság lehetséges további növelésének formájára és tartalmára."

Minden szavával egyetértünk, csak azt sajnáljuk, hogy ezt 2013 januárjáig kell végrehajtani, és nem – az ezzel ellentétes irányba mozduló – új közbeszerzési törvény tavalyi elfogadásakor volt szempont. De hát minden nem lehet tökéletes.

 5. Végül, de nem utolsósorban: csatlakozunk a nyílt kormányzásról szóló kormányközi nyilatkozathoz (Open Government Declaration), ami elég erős vállalásnak tűnik, tekintettel a nyilatkozat tartalmára, például a nagy értékű adatvagyon újrahasznosítást lehetővé tevő rendszeres közzétételére, a civil szféra proaktív és diszkriminációmentes bevonására vagy akár a jogállamiság kiterjesztésére. Hát ennek a szervezetnek a monitoring mechanizmusa se lesz egy fáklyásmenet, bár elsőre biztosan azt fogja majd hinni a cselekvési terveink alapján pár külföldi szakértő, hogy Magyarország a korrupció elleni küzdelem élvonalában van.  Pedig az azért erős túlzás lenne.

süti beállítások módosítása
süti beállítások módosítása