Az Így írnánk mi a Facebookon

Így írnánk mi

A szerzők az atlatszo.hu jogi munkacsoportját is erősítő alkotmányjogászok.

Atlatszo.hu

FacebookTwitterRSSVimeoTumblr
elofizetok.png

Az Így írnánk mi a facebookon

Hirdetés

Mr.Sale

Támogasd Te is az atlatszo.hu-t

NAV_polo.jpg

Címkék

ab indítvány (3) adatvédelem (3) adatvédelmi biztos (2) adminisztratív terhek (4) adó (2) adósságkorlát (1) adózás (4) adóztatás (1) alapjogok (3) alaptörvény (7) alaptörvény átmeneti (1) alkotmány (31) alkotmánybíróság (42) alkotmányellenes (10) alkotmányjogi panasz (3) alkotmánykritika (15) alkotmányossági vétó (1) alkotmányozás (8) államigazgatás (1) állami magánjogi szerződések (1) állami számvevőszék (1) államszervezet (1) angolok (1) átnevezés (1) átruházás (1) balogh józsef (1) bejelentés (1) bér (1) bírói korhatár (1) bíróságok (2) bírság (2) bírságolás (1) budai gyula (1) büntetőjog (8) bürokrácia (3) címlapvadász (1) civil (1) coase tétel (1) család (1) csehország (1) demokratikus legitimáció (2) devizahitelek (2) diszkrimináció (2) döntés-előkészítés (3) döntés előkészítés (5) egészségügyi (1) egyenlő bánásmód hatóság (1) egyeztetés (2) egyház (3) emberi jogok (1) engedély (1) etika (1) eu (1) európai bíróság (1) fejlesztési ügyek (1) felhatalmazás (1) felkészülési idő (3) felsőoktatás (3) felvételkészítés (1) fogyasztóvédelem (2) földtörvény (1) főváros (1) frakciók (1) garancia (1) gazdaság (1) gazdasági versenyhivatal (1) gazdaság és jog (1) gomba (1) gombász (1) hajléktalan (1) hajléktalanok (1) hálapénz (1) hallgatói ösztöndíjszerződés (1) hasznos (1) hatáskör (1) hatásvizsgálat (5) hatóság (3) hatósági eljárás (1) házszabály (2) házszabálytól eltérés (2) honvédelem (1) hungarikum (1) igazság (1) igazságszolgáltatás (4) információszabadság (1) intézményfenntartás (1) ismeretterjesztés (2) játékelmélet (1) javadalmazás (1) javaslatok (1) jelölés (1) jelöltállítás (1) jogalkotás (15) jogalkotási düh (7) jogállam (5) jogászok (1) jogbiztonság (2) jogrendszer (2) jogszabályok (2) jogszabályszerkesztés (1) jog és gazdaságtan (1) jó kormányzás (3) jó példa (1) kamara (2) kampány (1) képviselők (1) kereskedelem (1) kétharmad (1) kétmillió (1) kiemelt ügyek (1) kodifikáció (1) kolontár (2) költségvetési tanács (1) konzultáció (2) kormány (7) kormánybiztos (1) kormányváltás (1) korrupció (2) kósa lajos (1) középiskolások (1) közérdekű adatok (1) közgazdaságtan (1) közgyűjtemények (1) közigazgatás (26) közigazgatási egyeztetés (1) közlekedés (4) közmédia (1) közmunka (1) közoktatás (1) közpénzügyek (10) közpolitika (10) központi (1) közszolgálat (3) köztársasági elnök (2) közterület (1) köztisztviselők (3) közvélemény (2) kresz (2) külképviseleti szavazás (1) különadó (10) különvélemény (1) Kúria (1) lázár jános (13) legfelsőbb bíróság (1) legfőbb ügyész (1) levélben szavazás (1) lex mal (1) magyarközlöny (1) matolcsy (1) média (4) médiahatóság (1) médiatörvény (3) mentelmi jog (1) mezőgazdaság (1) mnb (1) mobiltelefon (1) módosítás (1) módosító indítvány (3) mozgássérült (1) munka (2) művészet (1) nav (1) negyvenmillió (1) nemzetbiztonság (1) nemzeti együttműködés programja (1) nemzeti konzultáció (1) nemzetközi példák (1) nemzetközi szerződés (1) népszavazás (5) NFÜ (1) nmhh (1) nyelvtanárok (1) nyilvánosság (4) nyugdíj (6) oktatás (1) ombudsman (1) OMG (1) önkormányzat (2) önkormányzatok (3) orbán viktor (1) országgyűlés (8) országgyűlési biztos (2) összeférhetetlenség (1) ösztönzők (1) paks (2) parkolás (1) parlamentarizmus (1) párttámogatás (1) pénzmosás (1) pénzügyi szervezetek állami felügyelete (2) polgári jog (1) politikai nyilatkozat (1) politikai vétó (1) preambulum (1) pszáf (1) reakció (1) regisztáció (1) rendelet (1) rendészet (1) rezesova (1) rezsicsökkentés (1) rezsicsökkentés adminisztratív terhek (1) rogán antal (5) rokkantigazolvány (1) sajtó (2) sajtószabadság (2) sarkalatos törvények (1) Seuso-kincsek (1) strasbourg (2) stratégia (1) szabálysértés (2) szarvasgomba (1) szavazás (5) személy illetmény (1) szerződési szabadság (1) szlovákia (1) szociális ügyek (1) tájékoztatás (1) társadalmi egyeztetés (1) térkép (1) titok (1) tömegindítvány (3) törvényalkotás (13) törvényjavaslat (14) törvénytervezet (2) tulajdonjog (1) tv2 (1) ügyészség (1) ügyrend (1) újraalkotott (1) újraalkotott alkotmány (18) újra alkotott (1) új alkotmány (29) üzleti környezet (2) vagyonőr (1) választás (2) választási eljárás (4) választási rendszer (6) választások (1) választói regisztráció (2) választójog (5) valóvilág (1) véleménynyilvánítás (1) verseny (2) vidékfejlesztési minisztérium (1) west balkan (1) zárómódosító (6) zavar (6) Címkefelhő

Moderálási alapelvek

Töröljük azt a kommentet, ami bármilyen módon jogsértő,
gyűlölködő,
indokolatlanul személyeskedő,
spamet, reklámot, propagandát tartalmaz, vagy
sem a cikkhez, sem annak témájához nem kapcsolódik.

A kamara alkotmányellenes haszna

Egy tavaly év végi törvénymódosítás szerint február 28-ig a gazdasági társaságoknak és az egyéni vállalkozóknak nyilvántartásba kell vetetniük magukat a gazdasági kamaránál, majd minden év március 31-ig 5000 forint „hozzájárulást” kell fizetniük a kamara részére. Ez a fizetési kötelezettség sérti az Alaptörvényt.

A módosítást eldugva, a részletes vita lezárását követően az adócsomaghoz nyújtotta be az Országgyűlés költségvetési bizottsága. Vagyis arról semmilyen parlamenti vita nem szólhatott, hiszen a bizottsági ülés után a következő lépés már a módosító javaslatokról való szavazás volt. Ez már önmagában - hasonlóan az AB által megsemmisített első egyházügyi törvényhez - alkotmányossági problémát vet fel, mivel a törvényhozás egyik legfontosabb garanciája éppen a nyilvános megvitatás lehetősége.

A kamarai nyilvántartásba vétel szabályozása a bürokrácia legrosszabb reflexeit idézi. Ez a nyilvántartás konkrétan nem különbözik a cégjegyzék és az egyéni vállalkozói nyilvántartás adattartalmától, mégis, a vállalkozásoknak külön be kell jelentkezniük a kamarához is. Nem elég, hogy teljesen feleslegesen megkettőződik a nyilvántartási rendszer (vagyis kétszeres költséget fizet a társadalom ugyanazért a feladatért), de még arra sem volt képes a törvényhozás, hogy egyablakossá tegye az ügyintézést. Bár a cégbíróságok elektronikusan is megküldhetné az adatokat a kamara részére, nem, a vállalkozásnak kell a bejelentést megtennie.

A szabályozás szerint bár nincs kötelező kamarai tagság, mégis mindenkinek hozzájárulást kell fizetnie a kamara részére.
Milyen alapon? A törvény szerint a kamarai közfeladatok ellátása érdekében.
Mit kap cserébe a vállalkozás? „[T]anácsadás[t] gazdasági, pénzügyi, adózási, hitelhez jutási kérdésekben, üzleti partnerkeresés[t és] pályázatfigyelés[t].”

Egy piacgazdaságban is előfordul, hogy az állam jogszerűen kötelezheti a polgárait és a vállalkozásait egy-egy szolgáltatás igénybevételére. Ilyen például a társadalombiztosítás, ahol ha akarom, ha nem, kell járulékot fizetni, amiért nyugdíj és egészségügyi ellátás jár. Vagy ilyen a szemétszállítás is: nem dönthetek úgy, hogy a ház előtt halmozom fel a háztartási szemetet, azt el kell szállíttatni. Ezekben az esetekben a jogalkotó a közösségi együttélés normáinak betartása érdekében alappal feltételezi azt, hogy ezekre a szolgáltatásokra mindenkinek szüksége van.

Az idézett kamarai szolgáltatások nem ilyenek. Minden vállalkozás el tudja dönteni, hogy szüksége van-e adótanácsadásra, hiteltanácsadásra vagy éppen pályázatfigyelésre. Mint ahogyan azt is, hogy ezeket a szolgáltatásokat kitől akarja igénybe venni. Éppen ezért a tulajdonhoz való jogot sérti az, ha ezen szolgáltatások költségeinek fedezésére köztartozásnak minősülő hozzájárulást ír elő a jogalkotó.

A kamarai hozzájárulást előíró törvény tehát eljárási és tartalmi okból is sérti az Alaptörvényt, egyben - bár a pénzbeszedésről van szó - az alkotmánybírósági hatáskör költségvetési ügyekre vonatkozó korlátozása sem érinti, hisz a bevétel nem a költségvetésé, hanem a kamaráé. Emellett, minthogy a fizetési kötelezettség, így a tulajdonhoz való jog sérelme a törvény erejénél fogva keletkezett, az alaptörvény-ellenesség megszüntetésére külön bírói eljárás nélkül benyújtható az alkotmányjogi panasz.

Az egyik frissen alakult gazdasági társaság - mint jogsérelmet szenvedett fél - a fentiek szerint alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz fordult a kamarai hozzájárulás megsemmisítése érdekében. Reméljük, hogy az első fizetési határidőig, március 31-ig döntést hoz majd a testület. Ha az AB megsemmisíti a támadott szabályokat, akkor a többi kötelezett is mentesül a fizetési kötelezettség alól.