Az Így írnánk mi a Facebookon

Így írnánk mi

A szerzők az atlatszo.hu jogi munkacsoportját is erősítő alkotmányjogászok.

Atlatszo.hu

FacebookTwitterRSSVimeoTumblr
elofizetok.png

Az Így írnánk mi a facebookon

Hirdetés

Mr.Sale

Támogasd Te is az atlatszo.hu-t

NAV_polo.jpg

Címkék

ab indítvány (3) adatvédelem (3) adatvédelmi biztos (2) adminisztratív terhek (4) adó (2) adósságkorlát (1) adózás (4) adóztatás (1) alapjogok (3) alaptörvény (7) alaptörvény átmeneti (1) alkotmány (31) alkotmánybíróság (42) alkotmányellenes (10) alkotmányjogi panasz (3) alkotmánykritika (15) alkotmányossági vétó (1) alkotmányozás (8) államigazgatás (1) állami magánjogi szerződések (1) állami számvevőszék (1) államszervezet (1) angolok (1) átnevezés (1) átruházás (1) balogh józsef (1) bejelentés (1) bér (1) bírói korhatár (1) bíróságok (2) bírság (2) bírságolás (1) budai gyula (1) büntetőjog (8) bürokrácia (3) címlapvadász (1) civil (1) coase tétel (1) család (1) csehország (1) demokratikus legitimáció (2) devizahitelek (2) diszkrimináció (2) döntés-előkészítés (3) döntés előkészítés (5) egészségügyi (1) egyenlő bánásmód hatóság (1) egyeztetés (2) egyház (3) emberi jogok (1) engedély (1) etika (1) eu (1) európai bíróság (1) fejlesztési ügyek (1) felhatalmazás (1) felkészülési idő (3) felsőoktatás (3) felvételkészítés (1) fogyasztóvédelem (2) földtörvény (1) főváros (1) frakciók (1) garancia (1) gazdaság (1) gazdasági versenyhivatal (1) gazdaság és jog (1) gomba (1) gombász (1) hajléktalan (1) hajléktalanok (1) hálapénz (1) hallgatói ösztöndíjszerződés (1) hasznos (1) hatáskör (1) hatásvizsgálat (5) hatóság (3) hatósági eljárás (1) házszabály (2) házszabálytól eltérés (2) honvédelem (1) hungarikum (1) igazság (1) igazságszolgáltatás (4) információszabadság (1) intézményfenntartás (1) ismeretterjesztés (2) játékelmélet (1) javadalmazás (1) javaslatok (1) jelölés (1) jelöltállítás (1) jogalkotás (15) jogalkotási düh (7) jogállam (5) jogászok (1) jogbiztonság (2) jogrendszer (2) jogszabályok (2) jogszabályszerkesztés (1) jog és gazdaságtan (1) jó kormányzás (3) jó példa (1) kamara (2) kampány (1) képviselők (1) kereskedelem (1) kétharmad (1) kétmillió (1) kiemelt ügyek (1) kodifikáció (1) kolontár (2) költségvetési tanács (1) konzultáció (2) kormány (7) kormánybiztos (1) kormányváltás (1) korrupció (2) kósa lajos (1) középiskolások (1) közérdekű adatok (1) közgazdaságtan (1) közgyűjtemények (1) közigazgatás (26) közigazgatási egyeztetés (1) közlekedés (4) közmédia (1) közmunka (1) közoktatás (1) közpénzügyek (10) közpolitika (10) központi (1) közszolgálat (3) köztársasági elnök (2) közterület (1) köztisztviselők (3) közvélemény (2) kresz (2) külképviseleti szavazás (1) különadó (10) különvélemény (1) Kúria (1) lázár jános (13) legfelsőbb bíróság (1) legfőbb ügyész (1) levélben szavazás (1) lex mal (1) magyarközlöny (1) matolcsy (1) média (4) médiahatóság (1) médiatörvény (3) mentelmi jog (1) mezőgazdaság (1) mnb (1) mobiltelefon (1) módosítás (1) módosító indítvány (3) mozgássérült (1) munka (2) művészet (1) nav (1) negyvenmillió (1) nemzetbiztonság (1) nemzeti együttműködés programja (1) nemzeti konzultáció (1) nemzetközi példák (1) nemzetközi szerződés (1) népszavazás (5) NFÜ (1) nmhh (1) nyelvtanárok (1) nyilvánosság (4) nyugdíj (6) oktatás (1) ombudsman (1) OMG (1) önkormányzat (2) önkormányzatok (3) orbán viktor (1) országgyűlés (8) országgyűlési biztos (2) összeférhetetlenség (1) ösztönzők (1) paks (2) parkolás (1) parlamentarizmus (1) párttámogatás (1) pénzmosás (1) pénzügyi szervezetek állami felügyelete (2) polgári jog (1) politikai nyilatkozat (1) politikai vétó (1) preambulum (1) pszáf (1) reakció (1) regisztáció (1) rendelet (1) rendészet (1) rezesova (1) rezsicsökkentés (1) rezsicsökkentés adminisztratív terhek (1) rogán antal (5) rokkantigazolvány (1) sajtó (2) sajtószabadság (2) sarkalatos törvények (1) Seuso-kincsek (1) strasbourg (2) stratégia (1) szabálysértés (2) szarvasgomba (1) szavazás (5) személy illetmény (1) szerződési szabadság (1) szlovákia (1) szociális ügyek (1) tájékoztatás (1) társadalmi egyeztetés (1) térkép (1) titok (1) tömegindítvány (3) törvényalkotás (13) törvényjavaslat (14) törvénytervezet (2) tulajdonjog (1) tv2 (1) ügyészség (1) ügyrend (1) újraalkotott (1) újraalkotott alkotmány (18) újra alkotott (1) új alkotmány (29) üzleti környezet (2) vagyonőr (1) választás (2) választási eljárás (4) választási rendszer (6) választások (1) választói regisztráció (2) választójog (5) valóvilág (1) véleménynyilvánítás (1) verseny (2) vidékfejlesztési minisztérium (1) west balkan (1) zárómódosító (6) zavar (6) Címkefelhő

Moderálási alapelvek

Töröljük azt a kommentet, ami bármilyen módon jogsértő,
gyűlölködő,
indokolatlanul személyeskedő,
spamet, reklámot, propagandát tartalmaz, vagy
sem a cikkhez, sem annak témájához nem kapcsolódik.

Családtervezés

Köztudomású tény, hogy a családok védelméről szóló kétharmados törvény meglehetősen konzervatív család-fogalommal operál, és így az élettársi kapcsolaton alapuló családok számára a támogatások nem járnak. De Dr. Lanczendorfer Erzsébetnek a Kormány, az előterjesztők és a bizottságok által is támogatott módosító indítványa még ezen is jóval túllép. 

A módosító indítvány alapján a sarkalatos családtörvény nem csak saját szabályainak értelmezéséhez, hanem az egész jogrendszerre nézve kimondja majd, hogy mi a család. Elrettentésül összeszedtük ennek néhány jogi következményét.

1. Milyen lesz egy tipikus család és nemcsalád?
A családnak a törvényjavaslat alapján három feltétele van: érzelmi közösség, gazdasági közösség, és alapja leszármazási vagy házassági kapcsolat legyen. Az első feltétel a harmadik megléte esetén nyilván adott, a második pedig a családok elhatárolását szolgálja. Az izgalmakat a harmadik kritérium hozza, ez alapján legalább egy házasságnak, vagy szülő-gyermek viszonynak kell lennie a családban.
Így jogilag nyilvánvalóan nem minősül családnak
a) a közös gyermek nélküli élettársak
b) a testvérek
c) a házastárs és az elhunyt házastárs szülője
életközössége, akkor sem, ha az egyik személy rászorul a másik tartására.
Nem lesz tehát egy család az az élettársi közösség, ahol az egyik szülőnek külön gyermeke van; sőt, ha mindkét szülőnek külön gyermeke (hívjuk most így azokat a gyermekeket, akiknek a két szülője külön él, de a gondozó szülő új élettársi kapcsolatot létesített) van, akkor ők együtt élő két család lesznek. Élettársak és közös gyermekük reményeink szerint család lesz, már csak azért is, mert a közös gyermek mindkét szülővel külön is család. Félünk azonban, hogy a két szülő ilyen viszonyát külön kell majd igazolni a hatóságok előtt.
 
2. Mi a jogállása a nemcsaládnak?
A jogrendszerben több száz jogszabály rendelkezik a családról. A módosító indítvány elfogadása esetén a törvény hatálybalépésétől kezdődően beállnak a következő változások:
Egyedülállóként magasabb összegű családi pótlékra jogosultak az élettársi kapcsolatban élők külön gyermekük közös nevelése esetén is.
 
A fiatalkorú kitiltható lesz abból a helységből, ahol az őt tartó és gondozó idősebb testvére él.
 
A szabadságvesztés végrehajtása nem lesz elhalasztható arra tekintettel, hogy az elkövető élettársa súlyos beteg.
 
A gyülekezési törvény szerint kell majd bejelenteni az élettársi kapcsolat közterületen rendezett megünneplését.
 
A Külügyminisztériumnak értesítenie kell az osztrák külügyminisztériumot, hogy az élettársi kapcsolatban élő bécsi konzul élettársa már nem a konzul családtagja.
 
A büntetés-végrehajtás során nem kell elősegíteni, hogy az elítélt fenntartsa a kapcsolatát az élettársával, és annak korábban közösen nevelt gyermekével.
 
Nem jogosult kárenyhítésére a szándékos, erőszakos bűncselekmény olyan áldozata, aki élettársa olyan gyermekét gondozza, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát megállapították.
Számos jogszabály ma más család-definíciót tartalmaz, sarkalatos jellegére tekintettel, vagy a koherencia megteremtése esetén a következő változásokra is számíthatunk:
Az élettársak családi gazdaságot nem hozhatnak létre, közös őstermelői igazolványt nem állíthatnak ki.
 
Nem jogosult utazási kedvezményre a hadirokkant élettársa.

Segítő családtagként az élettárs nem működhet közre az egyéni vállalkozásban.
3. Szándékoltak-e ezek a joghatások?
Fogalmunk sincs, de egy másik értelmezési zavar is jelzi, hogy a családjogvédelmi törvény dogmatikai alapjai nem tükröznek mély átgondolást. Kőszegi Zoltán nagy sajtófigyelmet kapott pizsamafellövős módosítója ugyanis szövegszerűen azt mondja ki, hogy "[a] kiskorú gyermek szülője köteles [...] gyermeke közterületen történő tartózkodása esetén felügyeletéről 20 óra után gondoskodni". Ezzel szemben viszont az előterjesztő azt gondolja, hogy ezzel csak a 14 év alatti gyermekek mellé rendelt felnőtt kísérőt.

Nem tudni, hogy ezért ellenezte-e a Kormány a módosítást eddig, azonban ebben képviselő úr téved. A kiskorú gyermek fogalmát maga a törvényjavaslat nem definiálja (mint ahogy a családon kívül semmi mást nem), azonban a jogrendszerben a kiskorú - a Polgári Törvénykönyv 12. §-ával összhangban - következetesen 18. életévét még be nem töltött személyt jelent (már ha e személy házasságkötés által ezt megelőzően nem vált nagykorúvá). A gyermek fogalmát pedig a családvédelmi törvény által érintett, de alapjaiban nem módosított gyermekvédelmi törvény adja meg, így:  "a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 12. §-a szerinti kiskorú". Így aztán a kiskorú gyermek (bár az egyik is elég lenne, de) kétszeresen is a még nem nős vagy férjezett 18. év alattiak összefoglaló megjelölése, amit amúgy a családvédelmi törvény 17 alkalommal használ.

Már megint... ...itt lenne tehát a pont, amikor venni kellene egy mély levegőt, a meghatározó képviselőknek odaadni egy gyakornok által összeállított listát a jogrendszer jelenleg családi kapcsolatokhoz kötött jogosultságairól és kötelezettségeiről, egy másikat meg a törvény - ezek szerint - bizonytalan tartalmú kiskorú gyermekes szabályairól, a pipa, áthúzott karika, 14, 18; gyorsabban meglenne mint egy kombinatív totószelvény kitöltése. Így legalább a kormánypártok akaratával összhangban lesz a kialakított szabályozás, ha mással nem is mindig. A jelenlegi helyzetben, úgy 200 idén elfogadott törvénynél járva ez sem lenne lebecsülendő eredmény.

-----

Update: Kőszegi Zoltán és Szalay Ferenc kapcsolódó módosító indítványa részben szűkíti, részben tágítja a gyermekek esti/éjszakai felügyeletére vonatkozó követelményeket:
a) 14 éven aluli gyermek számára 22.00 és 6.00 között kell felügyeletet biztosítani, ha közterületen tartózkodik;
b) 16 éven aluli gyermek esetén 23.00 és 6.00 között, ha szórakozóhelyen tartózkodik.

Azt persze továbbra sem tudjuk, mi az, hogy felügyelet, illetve, hogy több-e ez a szabály az egyszerű kárveszély-áthárításnál.