Az Így írnánk mi a Facebookon

Így írnánk mi

A szerzők az atlatszo.hu jogi munkacsoportját is erősítő alkotmányjogászok.

Atlatszo.hu

FacebookTwitterRSSVimeoTumblr
elofizetok.png

Az Így írnánk mi a facebookon

Hirdetés

Mr.Sale

Támogasd Te is az atlatszo.hu-t

NAV_polo.jpg

Címkék

ab indítvány (3) adatvédelem (3) adatvédelmi biztos (2) adminisztratív terhek (4) adó (2) adósságkorlát (1) adózás (4) adóztatás (1) alapjogok (3) alaptörvény (7) alaptörvény átmeneti (1) alkotmány (31) alkotmánybíróság (42) alkotmányellenes (10) alkotmányjogi panasz (3) alkotmánykritika (15) alkotmányossági vétó (1) alkotmányozás (8) államigazgatás (1) állami magánjogi szerződések (1) állami számvevőszék (1) államszervezet (1) angolok (1) átnevezés (1) átruházás (1) balogh józsef (1) bejelentés (1) bér (1) bírói korhatár (1) bíróságok (2) bírság (2) bírságolás (1) budai gyula (1) büntetőjog (8) bürokrácia (3) címlapvadász (1) civil (1) coase tétel (1) család (1) csehország (1) demokratikus legitimáció (2) devizahitelek (2) diszkrimináció (2) döntés-előkészítés (3) döntés előkészítés (5) egészségügyi (1) egyenlő bánásmód hatóság (1) egyeztetés (2) egyház (3) emberi jogok (1) engedély (1) etika (1) eu (1) európai bíróság (1) fejlesztési ügyek (1) felhatalmazás (1) felkészülési idő (3) felsőoktatás (3) felvételkészítés (1) fogyasztóvédelem (2) földtörvény (1) főváros (1) frakciók (1) garancia (1) gazdaság (1) gazdasági versenyhivatal (1) gazdaság és jog (1) gomba (1) gombász (1) hajléktalan (1) hajléktalanok (1) hálapénz (1) hallgatói ösztöndíjszerződés (1) hasznos (1) hatáskör (1) hatásvizsgálat (5) hatóság (3) hatósági eljárás (1) házszabály (2) házszabálytól eltérés (2) honvédelem (1) hungarikum (1) igazság (1) igazságszolgáltatás (4) információszabadság (1) intézményfenntartás (1) ismeretterjesztés (2) játékelmélet (1) javadalmazás (1) javaslatok (1) jelölés (1) jelöltállítás (1) jogalkotás (15) jogalkotási düh (7) jogállam (5) jogászok (1) jogbiztonság (2) jogrendszer (2) jogszabályok (2) jogszabályszerkesztés (1) jog és gazdaságtan (1) jó kormányzás (3) jó példa (1) kamara (2) kampány (1) képviselők (1) kereskedelem (1) kétharmad (1) kétmillió (1) kiemelt ügyek (1) kodifikáció (1) kolontár (2) költségvetési tanács (1) konzultáció (2) kormány (7) kormánybiztos (1) kormányváltás (1) korrupció (2) kósa lajos (1) középiskolások (1) közérdekű adatok (1) közgazdaságtan (1) közgyűjtemények (1) közigazgatás (26) közigazgatási egyeztetés (1) közlekedés (4) közmédia (1) közmunka (1) közoktatás (1) közpénzügyek (10) közpolitika (10) központi (1) közszolgálat (3) köztársasági elnök (2) közterület (1) köztisztviselők (3) közvélemény (2) kresz (2) külképviseleti szavazás (1) különadó (10) különvélemény (1) Kúria (1) lázár jános (13) legfelsőbb bíróság (1) legfőbb ügyész (1) levélben szavazás (1) lex mal (1) magyarközlöny (1) matolcsy (1) média (4) médiahatóság (1) médiatörvény (3) mentelmi jog (1) mezőgazdaság (1) mnb (1) mobiltelefon (1) módosítás (1) módosító indítvány (3) mozgássérült (1) munka (2) művészet (1) nav (1) negyvenmillió (1) nemzetbiztonság (1) nemzeti együttműködés programja (1) nemzeti konzultáció (1) nemzetközi példák (1) nemzetközi szerződés (1) népszavazás (5) NFÜ (1) nmhh (1) nyelvtanárok (1) nyilvánosság (4) nyugdíj (6) oktatás (1) ombudsman (1) OMG (1) önkormányzat (2) önkormányzatok (3) orbán viktor (1) országgyűlés (8) országgyűlési biztos (2) összeférhetetlenség (1) ösztönzők (1) paks (2) parkolás (1) parlamentarizmus (1) párttámogatás (1) pénzmosás (1) pénzügyi szervezetek állami felügyelete (2) polgári jog (1) politikai nyilatkozat (1) politikai vétó (1) preambulum (1) pszáf (1) reakció (1) regisztáció (1) rendelet (1) rendészet (1) rezesova (1) rezsicsökkentés (1) rezsicsökkentés adminisztratív terhek (1) rogán antal (5) rokkantigazolvány (1) sajtó (2) sajtószabadság (2) sarkalatos törvények (1) Seuso-kincsek (1) strasbourg (2) stratégia (1) szabálysértés (2) szarvasgomba (1) szavazás (5) személy illetmény (1) szerződési szabadság (1) szlovákia (1) szociális ügyek (1) tájékoztatás (1) társadalmi egyeztetés (1) térkép (1) titok (1) tömegindítvány (3) törvényalkotás (13) törvényjavaslat (14) törvénytervezet (2) tulajdonjog (1) tv2 (1) ügyészség (1) ügyrend (1) újraalkotott (1) újraalkotott alkotmány (18) újra alkotott (1) új alkotmány (29) üzleti környezet (2) vagyonőr (1) választás (2) választási eljárás (4) választási rendszer (6) választások (1) választói regisztráció (2) választójog (5) valóvilág (1) véleménynyilvánítás (1) verseny (2) vidékfejlesztési minisztérium (1) west balkan (1) zárómódosító (6) zavar (6) Címkefelhő

Moderálási alapelvek

Töröljük azt a kommentet, ami bármilyen módon jogsértő,
gyűlölködő,
indokolatlanul személyeskedő,
spamet, reklámot, propagandát tartalmaz, vagy
sem a cikkhez, sem annak témájához nem kapcsolódik.

Az új alkotmány egy tervezete (első rész)

Az Országgyűlés néhány héten belül alkotmányozni kezd. Az eredmény aligha lesz új alkotmány abban az értelemben, hogy megváltoztassa a közösség együttélésének alapvető normáit. Az alkotmányozás nem is a rendszerváltás lezárása: a hatalommegosztásra és az alapvető jogok tiszteletben tartására épülő jogállam a piacgazdasággal együtt már több mint egy évtizede kiépült Magyarországon.

A hatályos alaptörvényen ugyanakkor bőven van javítanivaló: egyenetlen szövegét szebben és koherensebben meg lehet formálni, az esetlegesen megkötött, 1989-90-es politikai kompromisszumokat meg lehet haladni, az elmúlt húsz év tapasztalataira lehet reflektálni, végül az alkotmányfejlődés legújabb irányait is meg lehet jeleníteni a szövegben. Az Alkotmány újraalkotása ennek megfelelően elsősorban szakmai-kodifikációs aprómunka kell hogy legyen.



Az alábbiakban egy olyan tervezet megalkotására teszünk kísérletet, amely a magyar alkotmányfejlődés és az európai alkotmányos konszenzus tiszteletben tartásával egy modern, huszonegyedik századi Magyarország alkotmányszövege lehet. Ennek megfelelően az alábbi alapértékekből indultunk ki:

1. Korlátozott hatalom

A modern alkotmányok lényege, hogy az önkényeskedésre természeténél fogva hajló közhatalmat a jog uralma alá hajtva korlátozza: egyfelől a polgárok magánautonómiájának védelmével, másfelől pedig a hatalom megosztásával.

2. Parlamentáris kormányforma, független bíróságok

A kormányzati hatalmat a parlamenti választásokon többséget szerző pártok gyakorolják. A többségi döntéshozatal csak ott szenved korlátozást (például a kétharmados törvényekkel), ahol az a jó állami működés érdekében elkerülhetetlen.  A bíróságok ítélkező tevékenységük során függetlenek, ezt szervezeti garanciák is biztosítják.

3. Az alapjogok védelme

Az új alkotmány az alapjogok felsorolásánál az alkotmányfejlődésnek megfelelően legyen kimerítő, ugyanakkor kerülje a terjengős megfogalmazásokat. Az alkotmányos intézményrendszer legalább a jelenlegi (illetve a 2010 októbere, az alkotmánybírósági hatáskörök korlátozása előtti) szinten biztosítsa az alapjogok védelmét.

4. Értékalapúság és világnézeti semlegesség

Az új alkotmány tükrözze a magyar politikai közösség modern és hagyományos értékeit, de ne foglaljon állást világnézeti kérdésekben.

5. Önvédelem

Az új alkotmány biztosítsa, hogy tartalmán és érvényesülésén a politikai aktualitások ne változtathassanak, ugyanakkor legyen kellően rugalmas ahhoz, hogy ésszerű rendben alkalmazkodni tudjon a világ változásaihoz.

6. Minőség

Az új alkotmány szövege egyenletesen tömör és absztrakt legyen. Fogalmai legyenek pontosak ott, ahol precíz megfogalmazásra van szükség, és tágan értelmezhetőek ott, ahol a későbbi, rugalmas, a megváltozó körülményekre reflektálni képes alkotmánybírósági alkalmazás lehetősége ezt indokolja.

7. Népszuverenitás

A választópolgárok közösségének - erre irányuló igénye esetén - legyen lehetősége arra, hogy a szöveg ismeretében elfogadja, vagy elvesse az új alkotmányt.

Az alkotmányszöveget fejezeteként, a változások rövid magyarázatával együtt tesszük közzé. A szövegtervezet előkészítése során felhasználuk az elmúlt két évtized alkotmánytervezeteit, az európai államok alkotmányszövegeit, továbbá a magyar alkotmánybírósági gyakorlatot. Nem állítjuk azt, hogy az eredmény minden alkotmányszövegek legtökéletesebbike, azt azonban reméljük, hogy egy olyan szakmai tervezetet született, amelyik forrásként vagy mérceként hozzá tud járulni az alkotmányosság erősödéséhez.

Budapest, 2011. február 7.

Gáli Csaba
az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Alkotmányjogi Kodifikációs Osztályának volt vezetője

Sepsi Tibor
az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Alkotmányjogi Főosztályának volt helyettes vezetője

Tordai Csaba
az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Alkotmányjogi Főosztályának volt vezetője

Az első két fejezet (Alapvető rendelkezések és Alapvető jogok) együtt letölthető PDF formátumban itt.

Kommentálható bejegyzésként
- az első fejezet
(Alapvető rendelkezések) elérhető itt,
- a második fejezet (Alapvető jogok) elérhető két részletben itt és itt.

 

A további fejezeteket - magyarázattal együtt - folyamatosan töltjük majd fel.