Az Így írnánk mi a Facebookon

Így írnánk mi

A szerzők az atlatszo.hu jogi munkacsoportját is erősítő alkotmányjogászok.

Atlatszo.hu

FacebookTwitterRSSVimeoTumblr
elofizetok.png

Az Így írnánk mi a facebookon

Hirdetés

Mr.Sale

Támogasd Te is az atlatszo.hu-t

NAV_polo.jpg

Címkék

ab indítvány (3) adatvédelem (3) adatvédelmi biztos (2) adminisztratív terhek (4) adó (2) adósságkorlát (1) adózás (4) adóztatás (1) alapjogok (3) alaptörvény (7) alaptörvény átmeneti (1) alkotmány (31) alkotmánybíróság (42) alkotmányellenes (10) alkotmányjogi panasz (3) alkotmánykritika (15) alkotmányossági vétó (1) alkotmányozás (8) államigazgatás (1) állami magánjogi szerződések (1) állami számvevőszék (1) államszervezet (1) angolok (1) átnevezés (1) átruházás (1) balogh józsef (1) bejelentés (1) bér (1) bírói korhatár (1) bíróságok (2) bírság (2) bírságolás (1) budai gyula (1) büntetőjog (8) bürokrácia (3) címlapvadász (1) civil (1) coase tétel (1) család (1) csehország (1) demokratikus legitimáció (2) devizahitelek (2) diszkrimináció (2) döntés-előkészítés (3) döntés előkészítés (5) egészségügyi (1) egyenlő bánásmód hatóság (1) egyeztetés (2) egyház (3) emberi jogok (1) engedély (1) etika (1) eu (1) európai bíróság (1) fejlesztési ügyek (1) felhatalmazás (1) felkészülési idő (3) felsőoktatás (3) felvételkészítés (1) fogyasztóvédelem (2) földtörvény (1) főváros (1) frakciók (1) garancia (1) gazdaság (1) gazdasági versenyhivatal (1) gazdaság és jog (1) gomba (1) gombász (1) hajléktalan (1) hajléktalanok (1) hálapénz (1) hallgatói ösztöndíjszerződés (1) hasznos (1) hatáskör (1) hatásvizsgálat (5) hatóság (3) hatósági eljárás (1) házszabály (2) házszabálytól eltérés (2) honvédelem (1) hungarikum (1) igazság (1) igazságszolgáltatás (4) információszabadság (1) intézményfenntartás (1) ismeretterjesztés (2) játékelmélet (1) javadalmazás (1) javaslatok (1) jelölés (1) jelöltállítás (1) jogalkotás (15) jogalkotási düh (7) jogállam (5) jogászok (1) jogbiztonság (2) jogrendszer (2) jogszabályok (2) jogszabályszerkesztés (1) jog és gazdaságtan (1) jó kormányzás (3) jó példa (1) kamara (2) kampány (1) képviselők (1) kereskedelem (1) kétharmad (1) kétmillió (1) kiemelt ügyek (1) kodifikáció (1) kolontár (2) költségvetési tanács (1) konzultáció (2) kormány (7) kormánybiztos (1) kormányváltás (1) korrupció (2) kósa lajos (1) középiskolások (1) közérdekű adatok (1) közgazdaságtan (1) közgyűjtemények (1) közigazgatás (26) közigazgatási egyeztetés (1) közlekedés (4) közmédia (1) közmunka (1) közoktatás (1) közpénzügyek (10) közpolitika (10) központi (1) közszolgálat (3) köztársasági elnök (2) közterület (1) köztisztviselők (3) közvélemény (2) kresz (2) külképviseleti szavazás (1) különadó (10) különvélemény (1) Kúria (1) lázár jános (13) legfelsőbb bíróság (1) legfőbb ügyész (1) levélben szavazás (1) lex mal (1) magyarközlöny (1) matolcsy (1) média (4) médiahatóság (1) médiatörvény (3) mentelmi jog (1) mezőgazdaság (1) mnb (1) mobiltelefon (1) módosítás (1) módosító indítvány (3) mozgássérült (1) munka (2) művészet (1) nav (1) negyvenmillió (1) nemzetbiztonság (1) nemzeti együttműködés programja (1) nemzeti konzultáció (1) nemzetközi példák (1) nemzetközi szerződés (1) népszavazás (5) NFÜ (1) nmhh (1) nyelvtanárok (1) nyilvánosság (4) nyugdíj (6) oktatás (1) ombudsman (1) OMG (1) önkormányzat (2) önkormányzatok (3) orbán viktor (1) országgyűlés (8) országgyűlési biztos (2) összeférhetetlenség (1) ösztönzők (1) paks (2) parkolás (1) parlamentarizmus (1) párttámogatás (1) pénzmosás (1) pénzügyi szervezetek állami felügyelete (2) polgári jog (1) politikai nyilatkozat (1) politikai vétó (1) preambulum (1) pszáf (1) reakció (1) regisztáció (1) rendelet (1) rendészet (1) rezesova (1) rezsicsökkentés (1) rezsicsökkentés adminisztratív terhek (1) rogán antal (5) rokkantigazolvány (1) sajtó (2) sajtószabadság (2) sarkalatos törvények (1) Seuso-kincsek (1) strasbourg (2) stratégia (1) szabálysértés (2) szarvasgomba (1) szavazás (5) személy illetmény (1) szerződési szabadság (1) szlovákia (1) szociális ügyek (1) tájékoztatás (1) társadalmi egyeztetés (1) térkép (1) titok (1) tömegindítvány (3) törvényalkotás (13) törvényjavaslat (14) törvénytervezet (2) tulajdonjog (1) tv2 (1) ügyészség (1) ügyrend (1) újraalkotott (1) újraalkotott alkotmány (18) újra alkotott (1) új alkotmány (29) üzleti környezet (2) vagyonőr (1) választás (2) választási eljárás (4) választási rendszer (6) választások (1) választói regisztráció (2) választójog (5) valóvilág (1) véleménynyilvánítás (1) verseny (2) vidékfejlesztési minisztérium (1) west balkan (1) zárómódosító (6) zavar (6) Címkefelhő

Moderálási alapelvek

Töröljük azt a kommentet, ami bármilyen módon jogsértő,
gyűlölködő,
indokolatlanul személyeskedő,
spamet, reklámot, propagandát tartalmaz, vagy
sem a cikkhez, sem annak témájához nem kapcsolódik.

Örökös tagság (avagy "Hatos. F***t! Kilences.")

A legfőbb ügyészt mostantól csak a szavazófülkékben lezajlott ellenforradalom esetén lehet leváltani.

Az ügyészségi törvény tárgyalt módosítása a vonatkozó alkotmánymódosítással együtt „függetleníti” az ügyészséget. A legfőbb ügyész megbízatásával összefüggésben a javaslatok kulcselemei:
1. A legfőbb ügyészt egyszerű többség helyett 2/3-os többséggel választják, 6 év helyett 9 évre.
2. A legfőbb ügyész a mandátumának lejárta, sőt 70. életévének betöltése esetén is jogköreit korlátozás nélkül gyakorolhatja utódja megválasztásáig.

Mi következik a szabályokból? Az, hogy a megválasztott legfőbb ügyész megbízatása haláláig, de legfeljebb addig tart, amíg nincs az új jelöltről kétharmados konszenzus. Azaz jó eséllyel addig, amíg a mostani legfőbb ügyészt választó pártoknak legalább egyharmada lesz. Ha feltételezzük, hogy e szabályokon a most meglévő minősített többség nem változtat, illetve, hogy ők maguk elégedettek lesznek jelöltjük első kilenc évének tevékenységével, akkor valószínűbb, hogy az ügyészi szervezet következő vezetője (ha akar) élete végéig posztján maradhat.

Bár a törvényjavaslat indokolása az alkotmánybírákkal azonos mandátumhosszt a függetlenséget garantáló irányként jelöli meg (tiszta szerencse, hogy nem az Állami Számvevőszék elnöke jutott az előterjesztő eszébe), hatalomtechnikai szempontból már a kilencnek év is egy kétharmados törvényekkel és legfőbbügyész-választással védett legfőbb ügyész örökül hagyása az eredmény a következő országgyűlési ciklus egészére, illetve a várhatóan 2018-ban megválasztandó Országgyűlésre. Ez ugyan egyértelműen a „nem elegáns” kategóriába sorolható, azonban alkotmányossági szempontból nehéz fogást találni rajta.

A „továbbszolgálást” lehetővé tevő rendelkezések azonban olyan helyzetet tesznek lehetővé, amely a hatalommegosztást és a közhivatalt viselő személyek megfelelő legitimációját komolyan vevő demokráciában elfogadhatatlan. Az Alkotmánybíróság az Alkotmány 2. § (2) bekezdésében deklarált népszuverenitás alapelvéből vezeti le a közhatalom gyakorlása tekintetében a demokratikus legitimáció szükségességének követelményét, amely leegyszerűsítve annyit jelent, hogy a hatalomgyakorlásnak visszavezethetőnek kell lennie a népszuverenitásra, azaz a választópolgárok – többnyire a választásokon meghozott – döntésére. Az ehhez szükséges láncolat általában közvetett: mi választjuk az Országgyűlést, az pedig megválasztja a legfőbb ügyészt. Ám ez a legitimáció nem tarthat örökké: a népszuverenitás csak akkor érvényesülhet, ha a közhivatalhoz adott felhatalmazásnak előrelátható időpontban (4, 5, 6, 9, 12 év múlva) vége szakadhat, illetve határozatlan idejű kinevezés esetében (ilyen a legfőbb ügyész helyettese) a megbízatás „rendes ügymenet” szerinti megszüntetésére van valakinek hatásköre.

Szép elvi döntést hozhatna tehát a törvény elfogadása esetén az Alkotmánybíróság, ha nem esne ez a tárgykör is azok közé, amelynek kapcsán a jövőben a kormánypárt vezető politikusai nem tűrnek meg alkotmányossági vizsgálatot. A legfőbb ügyész megválasztásának, illetve megbízatása megszűnésének szabályozása ugyanis az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi, illetve szervezetalakítási kérdésnek minősül: az AB állandó gyakorlata szerint ugyanis „az Alkotmány szervezetalakítás alatt nem csupán valamely szerv belső szervezetének megállapítását érti, hanem a szerv  […] átalakítását is”, illetve hogy (az eddig népszavazásra, ezen túl az AB általi vizsgálatra vonatkozó) tilalom a személyi döntés módját meghatározó rendelkezésre is vonatkozik.

A kör tehát – ha csak a kormányon múlik –  itt is bezárul.

süti beállítások módosítása
süti beállítások módosítása