Számos jel mutat arra, hogy valóban zajlik a Köztársaság új alkotmányának – legalább politikai kommunikációs – előkészítése, egyre kevesebbet kell aludni addig a napig, amikor egy új, egyszerűbb alaptörvény hatálybalépésére ébredünk. Hogy ez jó lesz-e, rossz lesz-e vagy – alkotmányjogászi megközelítést alkalmazva – mennyire lesz rossz, azt persze csak konkrét normaszöveg-tervezetek alapján lehet majd eldönteni. Ilyenek viszont nincsenek (vagy olyanok, mint a yeti: sokan hiszik, hogy léteznek, de nincs hiteles bizonyíték létezésükről).

Izgatott várakozásunk során – merítve a sportsajtónak a nagy meccsek beharangozása előtti, a cserecsatár kisállattartási szokásait is bemutató gyakorlatából – megkísérlünk felkutatni minden, az alkotmányozási folyamatból előbukkanó és hozzáférhető normaszöveget, aminek talán lehet még szerepe a továbbiakban. Ehelyütt az Országgyűlés alkotmány-előkészítő eseti bizottsága által közzétett, a központi állami szervektől kért javaslatok lényegét foglaljuk össze azoknak, akik lusták kibogarászni azt másolásvédett pdf-fájlokból.

I. Legfelsőbb Bíróság

1. az igazságszolgáltatás fejezet ne a tizedik legyen, hanem feltétlenül hamarabb következzen a hatodiknál
2. bírósági titkárok hatáskörbővítésének legyen alkotmányos alapja (már megvalósult)
3. megyei bíróság helyett legyen törvényszék (eltérő illetékessége is lehet megyén belül)
4. Országos Igazságszolgáltatási Tanács helyett legyen Magyar (Köztársaság) Igazságszolgáltatási/Bírói Tanács(a)
5. ne legyen a jogegységi határozat az Alkotmányban, mert ez csak egy eszköz a sok közül
6. mondja ki az Alkotmány, hogy:
a) a bíróságok a szabálysértések elkövetőit is büntetik
b) a bíróság véglegesen, mindenkire kiterjedő hatállyal zárja le a jogvitákat
c) az ítéleteket a bíróságok a Magyar Köztársaság nevében hozzák
d) mennyi az LB elnöki mandátum hossza, valamint hogy csak bíró lehet az LB elnöke
7. kerüljenek be az igazságszolgáltatási alapelvek a bírósági fejezetbe
8. mentelmi jog, összeférhetetlenségi követelmény az Alkotmányban
9. az (átnevezett) OIT összetételében a bírói többség elvének rögzítése
10. annak kimondása, hogy az OIT elnöke az LB elnöke
11. maradnak a 2/3-os döntések, illetve a fent nem érintett részben a hatályos szöveg

II. legfőbb ügyész (szövegjavaslattal)

1. szervezeti törvények kezdeményezésének joga az LÜ-nek és az LB-nek
2. a legfőbb ügyész interpellálhatóságának kizárása
3. az ügyész független és csak a törvénynek van alárendelve
4. a legfőbb ügyész választása kétharmaddal
5. a mentelmi jog szűkítése:
a) felelőtlenség (teljes mentesség) csak a ház testületeiben kifejtett álláspontra,
b) a felelőtlenség a közösség elleni erőszakra nem terjed ki,
c) 5 éven túl büntetett bűncselekmények esetén nem kell OGY hozzájárulás
6. hozzájáruláshoz nem kötött esetekben utólag megadható a mentelmi jog

 III. Magyar Nemzeti Bank

1. az árstabilitás fenntartása mint elsődleges cél rögzítése
2. a jegybanki függetlenség kifejezett kimondása
3. egyebekben a hatályos jegybanki fejezet fenntartása

 IV. az állampolgári jogok országgyűlési biztosa

centralizált ombudsmani modell az általános biztos hatáskörének bővítésével

V. kisebbségi biztos (szövegjavaslat)

1. "nemzeti és etnikai kisebbség" helyett "nemzetiség"
2. mind a négy ombudsmant az Alkotmány statuálja
3. saját tisztsége helyett "nemzetiségi jogok és faji egyenlőség országgyűlési biztosa"
4. "állampolgári jogok" helyett "alkotmányos jogok országgyűlési biztosai"
5. rögzítse az Alkotmány, hogy a biztos bárki kezdeményezésére, illetve hivatalból jár el
6. a mentelmi jog, illetve országgyűlési ülésen való részvétel joga az Alkotmányban
7. kisebbségi jogok katalógusának kiterjesztése, bővítése:
a) parlamenti képviselet és önkormányzat alakításának joga
b) nemzetiségi identitás vállalásának és kinyilvánításának joga
c) a nyelvhasználati jog és a kulturális jogok részletesebb kifejtése
8. fejezet a nemzetiségi önkormányzatokról (a helyi önkormányzatok mintájára)

 VI. Gazdasági Versenyhivatal

a hatályos 9. § (2) bekezdés (a gazdasági verseny szabadsága) fenntartása

Az az általános megállapítás az áttekintés alapján már most megtehető, hogy az egyszerűsítési törekvés és a véleményt adó állami szervek álláspontjának való megfelelés kölcsönösen kizárják egymást. Emellett az is kirajzolódik, hogy ez az észrevételezői kör nem meglepő módon az intézményi önérdeket is (többször sajnos csak azt) tükröző, konszolidatív javaslatokat tesz. Érdekes lenne látni, hogy milyen mélységű szabályozásra tett volna javaslatot a felkéréssorból köztestületi minőségében valamiért kimaradt Magyar Tudományos Akadémia annak a Pálinkás Józsefnek az aláírásával, aki a miniszterelnök által felkért tanácsadóként amúgy olyan egyszerű alkotmányt képzel el, mint egy szervezeti és működési szabályzat.