A szarvasgombagyűjtés engedélyhez és szakképzéshez kötése – avagy egy kormányváltás a legalsó szinten
2010 márciusában az akkori agrártárca szabályozni kívánta az élet egy mindaddig szabályozatlan vetületét: a földalatti gombák (triflák) gyűjtését. A szabályozás számos célja közül a legkonkrétabb is az volt, hogy „pozitív hatással lesz az erdőtörvény szerinti erdei haszonvételek gyakorlása szabályainak betartására”. Az elkésztett szakmai tervezet egyebek közt a következő új előírásokat tartalmazta:
(1) Triflát csak az a személy gyűjthet, aki a (...) felnőttképzési intézmény által szervezett, a (4) bekezdés témaköreit tartalmazó képzésen részt vett, és azt eredményesen elvégezte (…)
(4) (…)
a) a földalatti gombák ismerete,
b) a gazdanövények, élőhelyek ismerete,
c) a gyűjtés szabályai,
d) kinológia (a kutyával történő gyűjtés szabályai),
e) forgalmazás, ellenőrzés.
(5) Az (1) bekezdésben szereplő képzés alól felmentést kap az a gyűjtő, aki rendelkezik a Magyar Szarvasgombász Szövetség által e rendelet hatálybalépése előtt szervezett trifla gyűjtő tanfolyam elvégzéséről szóló okirattal
A kormányzati koordinációért felelős tárca az agrártárcával az alábbi érvek mentén folytatott a kötelező képzés előírása ellen érvelve vitát:
1. Nincs olyan szabályozási szükséglet, ami indokolná, hogy az államigazgatás új közfeladatot vállaljon (ellenőrizzen, engedélyezzen, nyilvántartást vezessen). A föld alatti gombák gyűjtésével kapcsolatban nincs olyan probléma, amit jogalkotással kéne vagy lehetne rendezni, a természetkárosítás megelőzésére és szankcionálására ma is minden adott.
2. A triflagyűjtés papírhoz kötése feleslegesen versenykorlátozó hatású, kizárja az egyébként is megfelelő gyakorlattal rendelkezőket, viszont lehetőséget biztosít a meglévő piaci szereplőknek, hogy korlátozzák az új belépőket. A tervezet versenykorlátozó jellegét jól mutatja a Magyar Szarvasgombász Szövetség (mellékesen teljesen alktománysértő) meghivatkozása.
3. A képzettségi követelmény megléte a gyakorlatban nehezen ellenőrizhető, nem lehet minden gombagyűjtő mellé erdészt állítani. Ráadásul teljesen értelmetlen is, hiszen aki fontosnak tartja az óvatos gyűjtést, az eddig sem kezdett neki hozzáértés nélkül. Aki pedig nem tartja fontosnak, az hiába mutogatja az erdésznek a papírját, ha előtte felásta az egész erdőt. Ez a gyakorlatban nehezen ellenőrizhető látszatintézkedés.
4. Végezetül: a triflagyűjtésnél sokszor veszélyesebb, és minden évben halálesethez vezet a föld fölötti gombák gyűjtése. Mégsem merül fel épeszű szabályozóban, hogy a gombaszedést engedélyhez kösse, hiszen a gyakorlatban lehetetlen az ellenőrzés, és a gombavizsgálat fontosságának hangsúlyozása sokkal alkalmasabb a kívánt hatások elérésére.
Az akkori agrártárca – nem nagyon tehetett mást – egy kompromisszum részeként visszakozott a szakképzettség előírásától, de – nem meglepő módon – a rendeletet mégsem bocsátotta egyeztetésre.
2010 szeptemberében az új agrártárca – új engedély alapján – közzétette az eredeti szöveget társadalmi egyeztetés céljából.
